Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)

Aklok, szállások, tanyák

lesújtóbb, ha külön vizsgáljuk a reformátusok és katolikusok adatait. Kálmán Béla számításai szerint a martosi katolikusok évi születési átlaga a tíz év viszonylatában 46,4, míg a halálozás 19,6 ezrelék volt. A reformátusok születési átlaga ugyanakkor csupán 27,3, a halálozás 22,3 ezrelék.410

Községeinkben az egy házban lakók számának lassú csökkenése figyelhető meg a monarchia évtizedei alatt. 1869-ben a legalacsonyabb létszám házanként Lakon (5,4 fő) és Bogyán (5,5) volt. A legtöbben Keszegfalván (10,6), Túriszakállason (8,6) és Tanyon (8,5) laktak egy fedél alatt. Ezekben a falvakban azonban a törzslakossághoz viszonyítva magas arányú majorsági, cselédlakásokban lakó, mezőgazdasági munkások létszáma ronthatta a mutatókat. Gútán 1869-ben 7,9 fő lakott egy házban, negyven évvel később 6,5 személy. Jelentősen csökkent az egy fedél alatt élők száma Negyeden - 7,8-ról 5,4- re, valamint Apácaszakállason - 7,4-ről 5,1-re. Gútán a csökkenés elsősorban a nagyarányú tanyára költözéssel magyarázható. Negyeden a kiterjedt, piacra termelő zöldségtermesztés nyomán bekövetkezett életszínvonal-emelkedésnek tudható be a házépítési hullám. Apácaszakállason a gazdasági fellendülés mellett a születéskorlátozás is szerepet játszott a lakáskörülmények javulásában. Újabb telkeket nem mértek ki a települések belterületein, ennek következtében mindenütt nőtt a zsúfoltság. A családi együttélésre még mindenütt a lassan bomlóban lévő, több generációs nagycsalád volt a jellemző. A régebbi háromosztatú házakban a bejárat a konyhába, hidegkonyhába nyílt, amelynek hátulsó részében volt a nyitottkímíny, alatta, a kemence szája előtt a tüzhel. A konyhából a házba, szobába léptek, melyet a kemencével fűtöttek. A konyha másik oldalán egy másik szoba vagy kamra található. Nem volt ritka, hogy 10-14 tagú család egy szobában húzta meg magát. A zsúfoltság feloldását szolgálta a hosszú házak megjelenése, mikor a hagyományos háromosztatú - szoba, konyha, szoba (kamra) - házhoz, annak folytatásaként, újabb konyhát, szobát és kamrát építettek. Gyakran egy szalagtelken 2-3 család is élt az így kialakított hosszú épületben. A 20. század elején még nem kerítették be a telkeket, többnyire az utca felé is nyitottak voltak, csak évtizedekkel később, a forgalom növekedése miatt váltak általánossá a deszka- és sövénykerítések.

Az első hivatalos magyar, 1869. december 31-i eszmei időpontban végrehajtott411 népszámlálás során a falvainkban fölvett összeíróívek nagy része fennmaradt, értékes anyagot nyújtva a kutatóknak.412 Az összeírás során felvételre kerültek a lakóház adatai, helyiségeinek száma és a telken található gazdasági épületek is. Név szerint számba vették a házban lakókat, születési évvel és születésük helyével együtt. Az összeírok feljegyezték a családi állapotukat és foglalkozásukat, valamint azt, tudnak-e írni és olvasni. Megszámlálták a háziállatokat is, ami egyedülálló jelenség volta modern népszámlálások történetében, mivel a későbbiekben az állatszámlálás külön összeírás alkalmával történt. Témánk, a szórványtelepülések szempontjából az összeírás nem minden község esetében nyújt értékelhető adatokat. Ennek egyik oka, hogy csupán a házszámmal ellátott lakó410 Kálmán: i. m. 6. p.

411 A népszámlálást valójában 1870 elején hajtetták végre, a fölvétel kezdeti időpontját január harmadikában határozták meg, és két hétre tervezték, azonban az adatgyűjtés sokkal több időt vett igénybe. Az 1869. évi népszámlálás vallási adatai. Budapest, 2005. VII. p.

412 Komárom és Nyitra megye anyaga a Nyitrai Állami Levéltárban található, Pozsony megye anyaga azonban hiányzik. A népszámlálási íveket mikrofilmre vették a mormon egyház megbízásából az ezredforduló táján, és az utóbbi időben az interneten is hozzáférhetővé tették az egyház által fenntartott www.familvsearch.org honlapon. Negyed adatait Novák Veronika dolgozta föl, lásd Izsák (szerk.): i. m., 76-80 p.

101