Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Bevezetés
nyi munkahelyem hosszú éveken keresztül nem tette lehetővé, hogy kedvtelésemmel, a néprajzi és történelmi kutatásokkal foglalkozzam. 2011-ben ismét elővettem a korábbi gyűjtésemet, és elkezdtem intenzíven foglalkozni a kérdéssel, levéltári kutatásokkal egészítve ki az anyagot. A munkám megírása során az első tisztázandó kérdés az volt, mekkora területre, mely településekre terjedjen ki a kutatás? Melyek azok a községek, amelyeknek határában kialakultak akiok, szállások, tanyák? Melyek a megosztott települések, illetve melyek voltak ilyenek korábban? Munkám során a Kisalföld északi területét, Gúta környékét vettem számba, tekintettem kutatandó terepnek, végül 15 olyan települést vontam be a kutatásba, amelyek önálló községként léteztek a 19. században és a 20. század elején. Ezek közül 13 az egykori történelmi Komárom vármegyében található. A vizsgált terület központja a nagyhatárú és a legnagyobb népességgel rendelkező Gúta, az egykori mezőváros. Északnyugatról az óramutató járásával ellenkező irányban haladva a következő Komárom megyei települések veszik körbe: Apácaszakállas, Ekecs, Túriszakállas, Lak (Lakszakállas), Bogya, Tany, Nemesócsa, Ekel, Megyercs, Keszegfalva, Martos és Naszvad. Gúta határa észak-északnyugati irányból érintkezik Negyed és Alsószeli határával. Ez utóbbi települések Nyitra, illetve Pozsony megye legszélső községei, tehát e három község határának találkozásánál három történelmi vármegye határa érintkezett. Alsószeli esik távolabb csupán a felsorolt falvak összefüggő tömbjétől, de itt figyelembe kell venni, hogy határa évszázadokon keresztül két egymástól távoleső, különálló részből állt. A falutól távoleső, Gútával határos részen alakultak ki a szállások, és vált a terület önálló faluvá Alsóhatár néven. A 15 település összterülete 1900-ban 91 802 katasztrális holdat tett ki, és lakosainak száma 28 807 fő volt.9 A 2001-ben végrehajtott szlovák népszámlálás alapján, csaknem ugyanezen a területen (51 774 hektár) 18 település található 36 758 lakossal.10 Az előbbi irányban haladva ezek a következők: Ekecs (1976-ban egyesítették Apácaszakállassal), Lakszakállas (Lak és Túriszakállas egyesítéséből jött létre 1940-ben), Bogya, Bogyarét (Bogya település határából 1990-ben kivált község), Tany, Hodzsafalva (Tany és Bogya határából kiszakított területen 1926-ban létrejött szlovák telepesfalu, 1951-től a Lipové nevet viseli), Nemesócsa, Ekel, Megyercs, Keszegfalva, Vágfüzes (Keszegfalva, Martos és Naszvad határából 1968-ban kialakított község), Martos, Naszvad, Gúta, Ifjúságfalva (Gúta és Kamocsa határából 1954-ben létrejött község, amelyhez Szímő és Negyed települések határából is csatoltak kisebb területeket), Negyed, Alsóhatár (Alsószeli határából 1960-ban kivált település) és Alsószeli. Jelen munkámban a levéltári kutatásaim, korabeli térképek és az említett korábbi néprajzi gyűjtésem, valamint több néprajzkutató vidékünkön gyűjtött anyagának felhasználásával bemutatom Gúta és a környékbeli falvak szálláskertjeinek kialakulását, a tanyarendszer létrejöttét, és végigkísérem annak alakulását a 21. századig. Munkám során áttekintem a vidék természeti viszonyait, a felsorolt 15 anyatelepülés középkori történetét, foglalkozom a török hódoltság térséget érintő eseményeivel, azok hatásával a településszerkezetre. A török kiűzését és a Rákóczi-szabadságharcot követő időszakból már gazdagabb levéltári források állnak rendelkezésre. Ezek alapján foglalkozom a környék 9 A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. Magyar Statisztikai Közlemények, i. kötet. Budapest, 1902. 10 Štatistický lexikon obcí Slovenskej republiky 2002. Bratislava, 2003. 9
