Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Eltűnt világok, változó viszonyok
A zsidóság nemzetiségként való megjelenítése az utódállamokban nem csupán statisztikai fogás volt, ennek legnyilvánvalóbb bizonyítéka - a trianoni Magyarországon elképzelhetetlen - zsidó nemzetiségi alapú politizálás sikere. Az 1918-ban alapult Zsidó Pártnak (Židovská strana) minden nagyobb lélekszámú zsidó közösséggel bíró szlovenszkói városban működött helyi szervezete. Az ortodox zsidóság a szekuláris nemzeti irányzatokat (a modern politikai cionizmust) elutasította, ehelyett az elkötelezett vallásossághoz és a hagyományos hitközségi szervezeti keretekhez illeszkedő alternatívát talált az Ágúdat Jiszrael mozgalomban.30 Felsőszeliben is ez a mozgalom, illetve ifjúsági szervezete a Ceiré Ágúdat Jiszrael működött helyi szinten. Az 1923. évi helyhatósági választásokon 119, az 1927. évi választáskor pedig 94 szavazatot szerzett a községben a Zsidó Párt.31 A nemzetiségi (és politikai) identitással ellentétben a vallási identitás a két Szeli zsidó lakosai számára a két világháború közötti időszakban sem vált kérdésessé, az ortodox vallásosságon belül legfeljebb árnyalatnyi különbségek jelentkeztek. Vegyes házasságról vagy helyben élő személy kitéréséről még a zsidótörvények nagy kitérési hullámakor sincs tudomásunk. Három elszármazott azonban ebben az időszakban keresztelkedett ki. A már említett Szóld unokák mellett harmadik adatunk is a szeszgyári kolóniához kötődik. Neumann Lajosnak (1861-1924) a szeszgyár egykori vezetőjének fia, az 1906-ban született Leó, aki családjával Galántán élt, 1939-ben ott vette fel a római katolikus vallást. A kitértek száma a Galántai járásban általában is igen csekély volt: 1941-ben 74 fő zsidónak minősülő nem izraelita vallású személyt vettek számba a 2444 izraelita mellett (tíznél többen csak Galántán, Diószegen és Szencen voltak).32 A holokauszt és az azt követő időszak A zsidótörvények gazdasági hatásairól a foglalkoztatási adatoknál már szóltunk. Ezt ki kell egészítenünk azzal, hogy a munkaszolgálatra behívott családfők hozzátartozói különösen nehéz helyzetbe kerültek, az anyákra és nagyobb gyerekekre hárult a családok eltartása. A megélhetésüket elveszített, elszegényedő rétegek megsegítésére jött létre 1938 decemberében a Magyar Izraeliták Pártfogó Irodája, majd 1939 őszén ennek segélygyűjtő szerve, az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció (OMZSA). Az önsegélyező alap bevételének jelentős részét tették ki a hitközségek kötelező járulékai: a két Szeli közös hitközsége 1943- ban 500,5 pengőt fizetett be az alapba.33 Amit a háború évei alatt Szlovákiához tartozó területek zsidósága (köztük Széliből elszármazott családtagok is) már 1942-ben elszenvedett, az 1944 tavaszán a Magyarországhoz csatolt területeken is bekövetkezett. 1944. május végén összegyűjtötték a két 30 Ágúdat Jiszrael [= Izrael szövetsége] 1912-ben Lengyelországban létrehozott ortodox zsidó politikai mozgalom és párt. Fő célkitűzése az ekkorra megerősödött cionista, illetve szekuláris zsidó nemzeti ideológiai alapon szerveződött mozgalmak ortodox, vallásos alternatíváját kínálni. A mozgalom a holokausztig tartó időszakban végig Lengyelországban volt a legerősebb (itt képviselőket tudott juttatni a szejmbe), de jelentős támogatottsága volt a történeti Magyarország ortodox közösségeiben és a német zsidók körében is. 31 Pálinkás László: Politikai pártok és mozgalmak és a politikai rendszer a Mátyusföldön az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1918-1938). In Bukovszky László (szerk.): Mátyusföld II... 153-154. p. A Galántai járásban Felsőszelin kívül Galántán és Szereden kapott még szavazatokat a Zsidó Párt. 32 Kepecs József (szerk.): A zsidó népesség... 218-219. p. 33 Az 1943-as költségvetés zárszámait és az 1944-es költségvetés előirányzatait tartalmazta az 1944 áprilisában elkészített összeírás. Schweitzer József-Frojimovics Kinga (szerk.): Magyarországi zsidó hitközségek... 215-216. p. 73
