Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Eltűnt világok, változó viszonyok
A táblázat adataiból kiolvasható, hogy korunkhoz képest nagyon magas volt a korai gyermekhalálozás. Nem vettem fel külön kategóriaként a rendkívüli haláleseteket. Azok benne foglaltatnak a fenti adatokban. Ez utóbbiak száma az összes esetszámhoz képest viszonylag alacsony. Mindössze néhány százalék. FELSŐSZELI A Felsőszeliben anyakönyvezettek lakóhely szerinti megoszlása A község viszonylag magas népességszáma alapján mindjárt az állami anyakönyvezés kezdetétől, tehát 1895. október 1-jétől önálló anyakönyvi kerületnek számított, hiszen a korabeli statisztikák szerint lakónépessége valamelyest meghaladta az ideálisnak tekintett háromezer főt (vö. Németh 2005: 304). 8. táblázat. Afelsőszeli születésszámok lakhely szerinti megoszlása az 1918-1938 közötti időszakban Fő % Budapest 2 0,08 Dögös16 53 2,21 Felsőszeli 2183 91,07 Fraknó17 1 0,04 Körtvélyes18 78 3,25 Nagyigmánd19 20 1 0,04 Nyitra 1 0,04 Pozsony 1 0,04 Sziget2 77 3,21 Összesen 2 397 A 9. és 10. számú táblázatokban az összes olyan település nevét feltüntetem, amely a Felsőszeliben anyakönyvezett újszülöttek lakhelyeként szerepelt az arra fenntartott rovatban. Amikor a településneveket a táblázatokban és diagramokban magyarul adom meg, hasonlóan járok el, mint Alsószeli esetében. Az indok itt is az áttekinthetőség. A települések és majorok neve a korabeli anyakönyvek lapjain természetesen itt is magyarul és szlovákul váltakozik, attól függően, mely évben bukkan föl az adat a matrikulákban. Erre most nem kívánok részletesebben kitérni, hiszen a tanulmány első részében erről már értekeztem. A felsőszeli anyakönyvi kerülethez 1918 és 1938 között a következő majorok tartoztak: Dögös, Körtvélyes és Sziget. A 9. táblázatban az 1918 és 1938 közötti bejegyzések évenkénti megoszlását összesítettem lakhely szerinti bontásban. íme: 16 Az anyakönyvekben a Felsőszelihez tartozó major nevét szlovákul Dögös alakban használják. 17 Az anyakönyvekben Fraknó neve magyarul szerepel.A település ma az ausztriai Burgenlandhoz tartozik, német neve: Forchtenau. 18 Az anyakönyvekben a Felsőszelihez tartozó major nevét szlovákul major Körtvélyes, major Hrušovo, Hrušovo alakban használják. 19 A település ma Magyarországhoz tartozik, Komárom-Esztergom megyében található. 20 Az anyakönyvekben a Felsőszelihez tartozó major nevét magyarul Szigetnek, Szigetmajomák, szlovákul váltakozva Sigét, major Siget, dvor Siget alakban használják. 33
