Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)

Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek

1. 97,20 ha-os területen gazdálkodnak, 95,6 ha-t bérbe adtak.

A földek 8 darabban vannak, 3 rész a Benyovszky-földeken, 3 Kürtön, 1 rész a vezekényi és 1 rész a taksonyi határban. Mindet a rendszerváltás után kapták vissza, a saját tulajdonuk.

2. Gabonafélét termelnek, évfolyamtól függően változik a bevetett földterület nagysága és a terméshozam is, mely nagymértékben függ az időjárástól.

3. Sertés, juh, 1-3 db.

4. Traktor (Zetor). Használtan vásárolták a szövetkezet felbomlása után. Aratáskor kombájnt bérelnek, melynek dija 1600 Sk/ha.

A gazdasághoz 1 nagy istálló tartozik az Újmajorban, mely M. feleségének a tulajdonában van, tőle bérlik.

5. 1 fizetett munkaerőt alkalmaznak az egész évben, aki az állatállományt látja el. Nincs rokoni kapcsolatban a családdal.

A testvérek egyenrangúan osztják meg a munkát. Az állatok etetését a munkás végzi a földeken. Mindig az aktuális, sürgős munkát végzik - szántás, vetés, aratás, gépjavítás stb.

Igyekeznek mindent maguk elvégezni, a könyvelésben besegítenek a feleségek, mindkét testvér külön könyvelést, adóbevallást, statisztikai kimutatást készít.

A bevétel Vfe-ét visszaforgatják a gazdaságba.

7. Támogatások, az állatok és a gabona eladása jelent bevételt. A gabonát a Belar-Dunaj vállalat vásárolja meg tőlük, az állatokat a húsfeldolgozó üzemeknek adják el, többek között a Diós vállalatnak Felsőszeliben, ahová rendszeresen szállítanak sertést levágásra.

Az ideális gazdaság a L. testvérek számára 1 családra kivetítve:

50 ha-os termőföld, 150 db-os sertésállomány, valamint nagyon fontos lenne egy kombájn megvásárlása is.

8. A gazdaságot közösen irányítják, mindent megbeszélnek, leül a családi „kupaktanács” és megtervezik a munkákat, mit fognak vetni, mikor lesz az aratás, mikor adják le az állatokat, mikor fognak trágyázni, milyen gépeket kell bebiztosítani stb. Számukra nagy segítséget jelentenek az állami támogatások. Pályázni még nem pályáztak, nincs is tapasztalatuk és segítségük sem az ilyen dolgokban. Az internetet sem nagyon használják, nincs is hozzáférhetőségük. Véleményük szerint az EU-s tagság után sokkal rosszabb lett a mezőgazdaság helyzete Szlovákiában. Az alacsony árak sok gazdálkodónak elvették a kedvét a gazdálkodástól, ami meglátszik a kertészkedők számának nagyarányú csökkenésén is, hiszen a faluban alig akadnak olyanok, akik kertészkednek. Mindenki inkább befüvesíti a kertjét.

Gazdasági naplót nem vezetnek, csak a fontos adó- és egyéb statisztikai kimutatásokat végzik el.

1947-ig a szülők is mezőgazdasággal foglalkoztak Tótkomlóson. Az öregek tapasztalatait ma is hasznosítják, főleg az állattartásban.

L. M., az édesapa 1916-ban született Tótkomlóson, evangélikus.

208