Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek
5. Idénymunkák során 1-2 embert alkalmaz, egyébként a rokonságból besegítenek terményben juttatásért. A szűk család a segítsége. 1 fia van, aki a gazdaságban állandó segítsége, felesége máshol van alkalmazásban. Munkák: szántás, vetés, aratás, betakarítás. 7. A bevétel 60-70%-át fordítják vissza a gazdaságba. Bevételek főleg a termény eladásából származnak, melyet a közeli kis és nagy felvásárlóüzemekben értékesítenek. Az összes termést eladják. A szűkebb családon belül megbeszélik a terveket, mikor melyik földterületre mit vetnek és „zárszámadást” is készítenek. 8-9. A szakirodalom állandó tanulmányozását nélkülözhetetlennek tartja az újabb és újabb növényvédőszerek ismerete miatt. Korszerűsítés: a géppark felújítása, kombájn vásárlása, újabb raktározási terület kialakítása. Új szőlőültetvények vásárlása, telepítése. A családi gazdálkodáshoz véleménye szerint kb. 300-400 ha terület megművelése az ideális nagyság. Valamint kb. 100 tehén, 200 disznó, új traktorok és kombájn megléte lenne szüséges az ideális mezőgazdasági vállalkozáshoz. A munkahely elvesztése, valamint a tsz-ben szerzett tapasztalatok miatt döntött úgy, hogy a mezőgazdaságban kezd vállalkozni. M. Z. szerint érdemes ezt az utat választani, és ha már elkezdte az ember, akkor nincs megállás, csinálni, folytatni kell. Az állami támogatásokat igénybe veszik. Az interneten, a napi sajtón keresztül szerzik be az információkat, valamint az RPPK (Regionálna poľnohospodárska a potravinárska komora) tájékoztatói segítségével. Pályázásra nincs nagyon mód. Az EU-ba való csatlakozás inkább negatívan hatott a mezőgazdaságra, mivel a termények értékesítése nehezebbé vált, csökkentek az árak, sok a fölösleges kimutatás, nagyobb lett a bürokrácia. Pozitívum a támogatások kifizetése. Néhány terv, feljegyzés. Az elődök 1773-tól széliek, gazdálkodással foglalkoztak. Kisgazdák voltak saját, ill. kisebb bérelt földeken. Tapasztalataik csak részben hasznosíthatók a mai viszonyok mellett. Fejlettebbek a gépek, más a vetőmag, más a növényvédelem, nagyjából teljesen megváltozott a mezőgazdaság. A család ágostai hitvallású evangélikus. 2. gazdaság (T. J. - M. J.) Mindketten a szövetkezet megszűnése után kezdtek el foglalkozni mezőgazdasággal. Közösen kezdtek el gazdálkodni. T. J. magyar nemzetiségű, M. J. szlovák 1. A földterület, melyen gazdálkodnak 7 darabban van: Búzarét, Hallód, Rakottyás, Gulamező 1 rész föld Vágán, 1 rész Kürtön, a „Gettó" mellett található. Saját tulajdon, valamint bérbe vett földek. 247 ha a bérelt föld, ebből 100 ha öntözhető. A földeket örökölték a nagyszülők és a szülők után, valamint a kárpótlás során kapták vissza őket. A bérelt földterületet falubeli tulajdonosoktól bérlik, valamint egyházi földeket bérelnek Dolná Stredán (Alsószerdahely). 2. Termesztenek: 206
