Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek
Nagyon párás, csapadékos idő esetén azonban a karfiol egy hét alatt „befejesedik” és aztán rögtön tönkre is megy, 2-3 nap alatt kell betakarítani és eladni az egész termést. A zöldség egy különálló földterületen terem, de nem folyamatosan. Egyik felén három évig zöldség terem, másikon gabonaféle, aztán a kettőt megcserélik. Ez nem egészen egyforma talaj, de mindegyik altípusa laza, alkalmas a zöldségtermesztésre. Nem lehet a gazdálkodásból meggazdagodni, de ha nem érné meg, senki nem foglalkozna vele. Hogy a gazdálkodást valaki azzal magyarázza, hogy szeret a földdel dolgozni, egyáltalán nem tartják valósnak és lehetségesnek sem. Az uniós csatlakozás a gabonatermesztésen javított, a zöldségtermesztésen rontott, mert az utóbbira nincs támogatás, s így az eredmény lényegében minden évben bizonytalan kimenetelű. 2006 nagyon gyenge évnek számított, a víz miatt. Különösen Alsóhatáron. 6-ból 4,5 hektárt tudtak bevetni, de csak május 28-án, és 60 mázsás volt a hektárhozam. November 20-a körül takarítottak be, s a termés nedvességtartalma 28% körüli volt (az átlagos 14% helyett). Árpából 40, búzából 45 mázsa volt a hektáronkénti hozam. 3 hektáron volt búza, 2,2 hektáron árpa. A rozs viszont nagyon jól termett, majdnem 60 mázsa volt a hektárhozam. Ebből 40 szokott lenni a legjobb. A kukorica is jó lehetett volna, de a szeli határt délen már megfertőzte a kukorica bogár. Megfigyeléseik szerint ez a kártevő évente 50 km-nyit terjed észak felé. Lefekteti a kukoricát, mert a gyökerét támadja meg, így a termést nem lehet learatni. 15-20 mázsás hektárhozamok is voltak emiatt, ami a rossz termés rekordjának számít. A földet ugyanúgy készítették elő, mint egyébként szokták, szerves trágyát, kisebb mértékben műtrágyát is használtak. A piaci bizonytalanság miatt nem lehet bővítésről gondolkodni. Esetleg akkor volna az lehetséges, ha raktárhelyiséget építenének. Ez az oka annak is, hogy sokan szabadulni akarnak a földjüktől, nem eladni, csak bérbe adni akarják. Hogy nincs egyetlen szarvasmarha sem a faluban, annak is a bizonytalanság az oka. A tejet, húst nem tudnák értékesíteni. S mert nincs szarvasmarha, a trágya is probléma, csak a felsőszeli szövetkezetből lehet hozzájutni. Sertéstrágyát a faluban is lehet szerezni, nekik maguknak is van, és sokan segítségnek veszik, ha elviszik tőlük a trágyát. (A szövetkezet állattenyésztő részlege ma is működik, ami nagyon jó a falu tejellátása szempontjából. Az tejet a helyi üzletben is árulják, sokkal olcsóbban, mint a csomagolt tejgyári terméket, 16 koronáért literenként, míg amaz 22 korona.) P. M. - szül. 1950, evangélikus; iskolai végzettsége: mezőgazdasági gépjavító. P. T. - szül. 1973, evangélikus; iskolai végzettsége: zootechnikus. 4. gazdaság (P. B.) 1. Kb. 10 hektáros területen termel, ami 8 darabban van. A földeket a családtagoktól, rokonoktól bérli, saját tulajdona nincs, csak a szüleinek. A földek a következő határban fekszenek: Alsóhatár-Nádszeg között (Alsószelitől kb. 15 km) és Dunaszerdahely mellett (Alsószelitől kb. 35 km). Az alsószeli határban nincs földje. Eredeti tulajdonban csak 2-3 darab van, a többi pótföld. P. B. nagyanyja szeli, nagyapja királyrévi volt, innen is van, hogy a földek több darabban és falun kívül vannak. 2. Zöldségtermesztéssel kezdte a gazdálkodást 1998-ban. Ezt később teljesen abbahagyta, ma már nem termeszt zöldséget, a földeket inkább csak azért műveli, mert nem akarja vagy nem tudja visszaadni, nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni azokat, akiktől 200
