Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek
tor csak a pótkocsit, a permetezőt húzza, az ekét nem, szántani nem tudnak vele. (Amiben az is szerepet játszik, hogy anyagilag nem éri meg, hogy maguk szántsanak.) 1994-ben 110 000 koronáért vettek egy használt Zetort. Azért ilyet, hogy ne legyen nehéz a javítása, szükség esetén legyen hozzá alkatrészt. A permetező új, a kompaktort használtan vásárolták, a műtrágyaszóró is használt. A pótkocsit a nagyapától kapták, mikor eldöntötték, hogy gazdálkodni fognak. Nem a felvásárlás, hanem saját termésük tárolása miatt is építettek egy többszintes, liftes zöldségraktárat. (Nyáron nagy hőségben a zöldség nem várhatja a napon a szállítót, mert rövid idő alatt is sokat veszít értékéből.) Több száz tonna zöldség fér el benne. Ez olyankor is nagyon hasznos, amikor egy-egy zöldség iránt visszaesik a kereslet. 5-6. Azt, hogy ki mikor melyik munkára mennyi időt fordít, nem mérik. A zöldségek megtermeléséhez kapcsolódó munkákat együtt végzik: közösen ültetnek, palántáinak, a termést közösen takarítják be. Az eladás specializáltabb, az L. A. feladata, ő tartja a kapcsolatot a kereskedőkkel. Minden reggel tartanak egy néhány perces megbeszélést, kávé mellett. Január végén „kezdünk magozni, tálcákat megtöltjük, és aztán porszívóval vetünk”. Ez a munka nagyjából egy hétig tart. Nem igazán mérik, hogy mi mennyi időbe telik. „Van úgy, hogy napi tizenkét óra, de van úgy, hogy kettő.... Nem parancsol senki, csak mindenkinek szót kell fogadni. "A két testvérnek ez állandó feszes munkát jelent, a többi családtag csak olyankor segít be, amikor nagyon sok a munka. Ilyen esetben a két szülő, a két feleség és egyre inkább a gyerekek is segítenek. Rendkívüli esetben szólnak barátoknak, sógoroknak, de ilyen ritkán van. Az ilyen munka költsége csak az étel és az ital, amivel megkínálják a segítőket. Munkabért nem fizetnek nekik. 7. Kiadásként jelentkezik a vetőmagok ára, a fuvarozás, a raktározás és az öntözés. Átmenetileg a felvásárlás is ide számít. Bevétel az eladott zöldségből van. Viszonylag sok időbetelt, míg kitapasztalták, mit érdemes termeszteni, milyenfajtának milyen igényei vannak. De sok idő volt az is, amit a piacszerzésre fordítottak. Több évig tartott, amíg megismerték őket a partnerek, mire bizalmat kaptak. Idő és ismeretség - véleményük szerint leginkább erre van szükség a vállalkozás működtetéséhez. Jelenleg a következő üzletláncok szállítanak tőlük: Jednota, Billa, Metro. Az, hogy most mit termesztenek, többéves tapasztalatukból következik: ismerik a piac igényeit, minden kockázatával együtt, tudják, mit lehet eladni. A mennyiséget is, a fajtákat is tapasztalatukra alapozva határozzák meg, de törekszenek arra is, hogy minél többfélét termesszenek. „Ha valaki egy-egy fajtából megrendel 30-50 ládát vagy 3-5 mázsát, tudom, hogy van hétfajta árum, meg tudok rakni egy 3-4 tonnás autót" - ilyen típusúak a számításaik. Arra, hogy a megrendelők, üzletláncok előre jelezzék például az év elején, hogy majd júniusban miből mennyit kérnek, nem lehet várni. A piac csak a nyári hónapokban indul be, saját ismereteiktől függ és saját kockázatvállalásuk, hogy hogyan készülnek föl erre hónapokkal korábban. „Ez a három: kereslet, kínálat és ár." Ugyanígy van azokkal a termelőkkel, akiktől ők vásárolnak fel zöldséget. Kezdetben meghirdették, hogy aki eladni akar, náluk leadhatja az áruját, de most már sokan vannak, akik megkeresik őket. A szállítás előtti napon bejelentik náluk, hogy mit és mennyit vinnének, másnap odaviszik hozzájuk, L.-ék pedig elszállíttatják vagy elszállítják. Ehát egyfajta összehangolódásra és bizalomra volt szükség, hogy ez működjék. Néha olyan helyzet is kialakul, hogy megérkezik egy szállító, de előre látják, hogy az autóját nem tudják 190
