Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek
A jövő lehetőségei és korlátái A tanulmány Alsószeli és Felsőszeli gazdasági elemeire irányult, illetve a két község mezoterének fontosabb jellemzőit próbálta elhelyezni a gazdaság s annak alakulását befolyásoló tényezők országos rendszerében. Megállapíthatjuk, hogy a két község gazdaságában dinamikus átalakulás megy végbe, a térség számos olyan adottsággal, lehetőséggel rendelkezik, amely a későbbiekben is a fellendülést, a fejlődést indíthatja el és szolgálhatja. A gazdasági szerkezetváltás üteme azonban a községek szintjén eltérő mértékű és intenzitású, Felsőszeli előbbre van a gazdasági transzformációt illetően. A jelenlegi tendenciák dinamizmusa a vizsgált területet az ország periférikus jellegű területeitől a centrumterületek felé mozdítja el, bár akad még tennivaló bőségesen. Az utóbbi fél évtized megmutatta, hogy a lehetőségek adottak, hiszen számos problémát sikerült részben, illetve teljesen orvosolni (pl. magas munkanélküliség). Az előző fejezetekben tárgyaltak alapján megállapítható, hogy a vizsgált két községben a legnagyobb gazdasági problémának a tartósan munkanélküliek magas aránya, a munkaerő alacsony képzettségi szintje, az alacsony bérek, a helyi kisvállalkozások tőkeszegénysége számít. Mindez azonban nem jelent zsákutcát. Az elkövetkező években a strukturális alapoknak köszönhetően van esély a helyi gazdaság megerősödésére, arra, hogy a kisvállalkozások a térség sajátosságait jól kihasználó, nagyobb munkaerőt foglalkoztató kisüzemekké váljanak. A legutóbbi néhány esztendőben a gazdaság struktúrája több szempontból is átalakult. Jelentősen módosult a gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti összetétele s létszáma. A vállalkozások döntő többsége kis létszámmal működik: csaknem háromnegyedük 10 fővel vagy ennél kevesebbel dolgozik, ám a helyi foglalkoztatottságban betöltött szerepük fontos. A piaci szereplők legnagyobb hányadát az egyéni vállalkozások képviselik. Külföldi érdekeltségű vállalkozás nincs jelen a vizsgált térben. A korábbi időkkel összehasonlítva a vizsgált vidéki tér manapság sokkal kevésbé a termelés, mégpedig az agrártermelés helye. Mára funkciói differenciálódtak, s az agrárgazdálkodás mellett az ipar és a szolgáltatások (pl. a turizmushoz kötődő tevékenységek) terévé vált a két község. Ma a vizsgált vidéki tér az ország legdinamikusabban fejlődő városi hálózatának - Pozsony-Nagyszombat-Dunaszerdahely - a része, jelentős arányban városból kiköltözött emberek használják, számottevő a teret felkereső turisták száma. A két községben az ipar és a mezőgazdaság bár még mindig számos problémával küzd, a gazdasági szerkezetváltás sikeresnek mondható. A községek életében az elkövetkező évek során fontos szerepet tölthetnek be majd a közeli városok napjainkban bővülő, illetve újonnan születő ipari parkjai, melyek pozitív hatása a foglalkoztatottság mellett (mely már jelenleg is megfigyelhető) megnyilvánulhat a községbeli vállalkozások beszállítói szerepében is. A községek gazdaságában megerősödött a harmadik szektor, amelynek szerepe az elkövetkező években foglalkoztatóként jelentősen növekedhet, mindenekelőtt a tervezett turisztikai fejlesztések hatására. A közeljövőben számolhatunk mind a mezőgazdaság termelésének lassú növekedésével, mind pedig a régióban működő szolgáltatási (üzleti és humán) szektorok tevékenysége iránti fizetőképes kereslet növekedésével. A piacgazdaságban nemcsak a vállalkozások között van piaci verseny, hanem az egyes települések is versengenek a fejlesztési forrásokért, jövedelmező vállalkozásokért, elismert szakemberekért, intézményekért, infrastruktúrát fejlesztő beruházásokért stb. Egy település sikeressége döntően attól is függ, hogy hogyan tud bekapcsolódni a falvak közti 180
