Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek
Atermálvľzturizmuson kívül versenyképes potenciállal rendelkezik még a két község a falusi turizmus, a gasztronómiai turizmus, a kerékpárturizmus és az agrárturizmus terén is, azonban ezen idegenforgalmi ágazatok termékkínálata napjainkig nincs kiépítve. Az elkövetkező 3-5 évben az idegenforgalmi ágazat szolgálgatási hálózatát lenne szükséges kiépíteni a falvakban annak érdekében, hogy a két település színes idegenforgalmi kínálatával versenyképes maradhasson a pihenésre és felüdülésre vágyó turistákért folytatott, napjainkban egyre kiéleződő versenyben. A turizmus fejlesztésében számos más, e téren hasonló fejlesztési céllal rendelkező községgel szemben nagy versenyelőnyt jelenthet a két község számára multietnikus jellegük, ugyanis ezen sajátosság alkalmat kínál színes kulturális programkínálat kialakítására (ami a turistáknál sok esetben fontos szerepet játszik a célállomás kiválasztása során). A két község látogatottságának a potenciálja azonban lényegesen magasabb a napjainkban érzékelhető látogatási indexnél. Az elkövetkező években az infrastrukturális feltételek (kommunális, kulturális, egészségügyi, kereskedelmi stb.) javításával és újabb turisztikai termékek létrehozásával a terület látogatottsága dinamikusan növekedhet. A turisztikai lehetőségek, adottságok összehangolásával, szervezésével, fejlesztésével egy sajátos, egyedi arculat kialakításával a turizmus a térség egyik számottevő gazdasági ágazatává fejleszthető. A vállalkozások telepítési tényezői és vállalkozási szerkezet A gazdasági egységek számára lényeges, hogy egy-egy térség milyen feltételeket kínál a letelepedéshez, ezek a faktorok magának a gazdasági szervezeteknek a működési, termelési, tevékenységi feltételeit mennyiben segítik vagy éppen akadályozzák. A telepítési tényezők jellege, azok kínálata egyben versenyhelyzetet is teremt a térségek között, hiszen azok szerkezete változik, a gazdasági egységek igényei folyamatosan újabb és újabb elemekkel bővülnek, miközben a hangsúlyok eltolódnak, így térségek le, illetve felértékelődnek. Továbbá maguk a térségek adottságai is bővülnek, újabb és újabb kínálati elemekkel gyarapodnak, ami a vállalkozások vonzását fokozza, egyben növelve a versenyt azok megszerzéséért, letelepedéséért. Az 1989-ben megindult átalakulási folyamat egyik legmarkánsabb jele a gazdasági szereplők számának robbanásszerű növekedése volt. A gazdasági rendszerváltozás felszabadította a vállalkozások alapítása és működése elé állított akadályokat, így azok száma évről évre ugrásszerűen növekedett. A változások eredményeképpen a térségben is dinamikusan nőtt a gazdasági szervezetek száma, s a két településen is kialakult a piacgazdaságokra jellemző vállalkozási szervezeti struktúra. 2004. január 1-jén a két községben összesen a 433 aktív fizikai és jogi személy fejtett ki gazdasági tevékenységet, amelyek közül 400 hazai magántulajdoni formájú volt. 175
