Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek
zásban stb.)- Az érintett terület agráriumának további gyenge pontja, hogy a különféle szolgáltatási tevékenységek (pl. agrár-szaktanácsadás) a mezőgazdasági termeléssel kicsi gazdaságban foglalkozók számára nehezen megoldhatóak. Az integráció szintén súlyos hiány a térségben, ugyanis a tőkeszegény kistermelők ezzel a lehetőséggel élve tudnának előnyösebb feltételekkel gazdálkodni - ez biztosíthatna lehetőséget a megfelelő áron való értékesítésre, beszerzésre, egységes és jó minőségű áru termelésére, egységes fellépésre a piacon. A helyi agrárium megerősödését jelenthetné még esetleg a helyben megtermelt áru részleges feldolgozása is, de a szigorú jogi szabályozás, a magas beruházási igény, valamint az ismeretlen piaci lehetőségek mellett kevesen vállalkoznak ilyen tevékenységre. A két község területén a következő mezőgazdasági fejlesztési irány prognosztizálható: piacképes, profitorientált mezőgazdaság, amely az intenzív gazdálkodás (szántóföldi növénytermesztés gabona- és takarmánytermelő specializációval, almatermesztés, állattenyésztés baromfi-, sertés- és szarvasmarhatartással) és a nagyobb méretben való termelés előnyeit használja ki. Ipari tér Alsószeli és Felsőszeli falvak tágabb környezetében, a Galántai járásban, az ipar fejlesztése a rendszerváltást megelőző évtizedekben kevés kivételtől eltekintve figyelembe vette a természeti-települési adottságokat, aminek az eredményeként a vizsgált tér az ország élelmiszergazdaságának egyik gócpontjává vált. A rendszerváltozás óta eltelt másfél évtizedben a régió iparának struktúrája és területi szerkezete jelentősen megváltozott. Az élelmiszeripar részarányának mérséklődése a könnyűipari ágazatok lényeges térhódításával járt együtt. A kutatás tárgyát képező két községben az élelmiszeripar mellett (az élelmiszeripari vállalkozások döntő része csak helyi és mikrotéri igényeket elégít ki, vannak azonban már külkapcsolatokkal rendelkezők is) a többi ipari ágazat közt elsősorban az építő-, a fa- és a textilipart képviselő vállalatok érdemelnek említést (az összes többi ipari vállalkozás nem nevezhető jelentősnek). Alsószeli legjelentősebb ipari vállalkozásainak a fafeldolgozással foglalkozó V-TETAG Kft. és a cukrászipari termékeket előállító Ladislav Morovič - MONA vállalkozás számítanak. Felsőszeliben az ipari ágazatok köre tágabb, több iparágban található legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozás: péktermékek gyártása (Bagetka Kft.), cukrásztermékek készítése (Cukrásztermékek Filová Kft.), üdítőgyártás (Kobal Kft.), munkaruhavarrás (Octan Plus Kft.), nyakkendővarrás (Ties Internationale Kft.), autóalkatrész-gyártás (VYMOS-HS Kft.), csatornázási csövek gyártása (Aquamont Kft.). Az utóbbi községben jelentősnek mondható az 5-6 főt foglalkoztató ipari ágazatok köre is (cukrászműhely, asztalosműhely). Az elkövetkező években lehetőség nyílik a két község mezoterébe települt iparral együttműködő beszállítói rendszerek kialakítására, mely jelentős mértékben segíthetne a helyi vállalkozói szféra növekedésében és a munkaerő helyben foglalkoztatásában (ami a munkavállalói oldalon jelentős megtakarításokat jelentene az ütemesen növekvő utazási költségek miatt). Tercier szektor A szolgáltatások alkotják a gazdaság tercier szektorát, amely rendkívül sokféle tevékenységet foglal magába. Ezek közös jellemzője, hogy a primer és a szekunder szektorral 173
