Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)

Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek

bért biztosító ágazatok: agrárium, építőipar, valamint a kevés szakértelmet kívánó elektro­technikai nagyipar. 5. táblázat. Az átlagkeresetek szerkezete az egyes gazdasági ágazatok alapján és ezen kere­setek nagyságának alakulása (növekedési indexe) a Galántai járásban* (2004. első félév) Gazdasági ágazatok Átlagkereset Nagysága Sk-ban 2004. 1. félév index 1.-2. Q. 2004 1.-2. Q. 2003 Valamennyi ágazatban átlagosan 13 213 111,8 Mezőgazdaság, erdészet, halgazdálkodás 12 237 109,4 Ipar 14 393 117,2 Építőipar 11 836 105,5 Nagykereskedelem, kiskereskedelem, autó, motorkerékpár és egyéb használati eszközök javítása 14 157 110,8 Vendéglátóipar­­Közlekedés, posta és telekommunikáció-Pénzügy-Ingatlankereskedelem, kereskedelmi tevékenység 12 562 105,1 Közigazgatás, honvédelem, szociális szolgáltatások 17 583 116,4 Iskolaügy 12 116 108,6 Egészségügy, szociális ellátás 11595 102,7 Egyéb társadalmi, szociális és egyéni szolgáltatások 11 222 122,0 *) A legalább 20 főt alkalmazó vállalatokra, valamint azon vállalatokra vonatkozóan, amelyek évi termelése eléri legalább a 100 millió Sk-t (a posta, telekommunikáció, pénzintézetek, biztosítók és valamennyi nonprofit intézet esetében nincs figyelembe véve az alkalmazottak száma). Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2005. Agrártér A két község gazdasági jellegére a legutóbbi időkig a mezőgazdaság túlsúlya volt a jel­lemző, amit a terület rendkívül kedvező agráradottságai magyaráznak (kedvező talaj és éghajlati viszonyok - magas napfénytartam és hőösszeg, nagyvárosok a közelben az agrá­ráru értékesítéséhez). A vizsgált tér földterületének művelési ágak szerinti megoszlása és szerkezete hosszú történelmi folyamat eredménye, a mai kép fő vonásaiban a 20. század második felében alakult ki, azonban a mezőgazdaság szerkezeti változásai során a műve­lési ágak megoszlásában állandó mozgás figyelhető meg. A két település az ország legtermékenyebb agrárterében fekszik. 2003. január 1-jén a mezőgazdasági földterületek kiterjedése a két községben együttesen 4621,6 ha volt, ami a két község területéből közel 86,3%-os részesedést jelentett, mely mutató ilyen magas részaránya lényegesen kedvezőbb a szlovákiai átlagértéknél. A régió hosszú évtizedek óta intenzív agrárgazdálkodásáról híres országszerte, amely jelző magában hordozza a szán­tók magas részarányát a mezőgazdasági földterületeken belül. Ezen mutató értéke a vizs­gált térben nagyon magas - az országban az egyik legmagasabb értéket mondhatják magukénak az Alsószeli és Felsőszeli községek (97,4%, illetve 95,5% szemben az orszá­gos 59,%-os részaránnyal). A többi mezőgazdasági területfajta részesedése nem számot­tevő az érintett falvakban. 169

Next

/
Oldalképek
Tartalom