Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)

Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek

Természeti adottságok Egy adott terület - esetünkben a két község - kedvező vagy kedvezőtlen táji jellemzői és éghajlati adottságai döntő hatással vannak a területi fejlődésre, a táj gazdasági teljesítő­képességének hasznosítása (lehetőségek szerinti növelése) minden régió társadalmi-gaz­dasági fejlődésének fontos alapja. A domborzat nyújtotta előnyök roppant fontos helyi energiát jelentenek a települések fejlődésére nézve (Kovács 2002). A vizsgált tér táji környezetét a Kisalföld északi része képezi, melynek talajviszonyai az országban a legjobbak, és ez a termőföld képviseli egy­ben az ország legnagyobb értékű megújuló, illetve megújítható természeti erőforrását (az országos átlaghoz képest magas a mezőgazdaságilag intenzíven hasznosított területek aránya). A domborzati adottságok mellett a táj gazdasági hasznosítására döntő hatással van­nak az éghajlati elemek, amelyek közt a legmeghatározóbb a hőmérséklet és a csapadék. A vizsgált tér éghajlati viszonyaiban meghatározó az atlanti hatás, aminek következtében az évi középhőmérséklet 2 °C-kal melegebb, mint ezen a szélességi fokon várható lenne, azaz pozitív anomáliát mutat. A két község mezoterében az évi középhőmérséklet 10 °C. Legmelegebb hónap a július, 20-21 °C középhőmérséklettel, leghidegebb pedig január -2 °C középhőmérséklettel. A átlagos évi napsütéses órák száma 2165 körül mozog. A régió legcsapadékosabb hónapja a július (60 mm), míg a legkevesebb csapadék február­ban van (33 mm). A vizsgált régió természeti adottságai közt kiemelkedő jelentőségű a termálvízben való gazdagsága, mely természeti kincs idegenforgalmi és gyógyászati célokra történő kihasz­nálása a Felsőszeliben található termálfürdőnek köszönhetően jelentős (ahol az elmúlt 2- 3 évben a szolgáltatások színvonala lényegesen megemelkedett). A fenti tényezők mellett az idegenforgalom növekvő településfejlesztő erejének kö­szönhetően a 20. század második felében felértékelődtek a táj szépségéből fakadó helyi energiák, amelyek jelentős számú látogatót vonzanak, s ezáltal a települések gyorsabb fejlődését eredményezhetik. Alsószeli és Felsőszeli esetében a táj szépsége kedvezőnek mondható, különösen a nyári félévben (ezen vonzásfaktor elősegítheti az kerékpár-turisz­tikai idegenforgalmi potenciál kihasználását). Társadalmi-gazdasági adottságok A társadalmi-gazdasági adottságok hatása a települések fejlődésében már kezdettől fogva kimutatható, szerepe igazából azonban csak az ipar és a szolgáltatások előtérbe kerülésétől fogva nőtt meg. A kommunista diktatúra megszűnése gyökeresen új helyzetet teremtett ezen adottságok jellegében, az új demokratikus politikai intézményrendszer kialakulása és a vele párhuzamosan végbemenő gazdasági átmenet a tervgazdálkodás­ból a modern piacgazdaságba merőben új tartalommal töltötte meg a vizsgált tér fejlődé­si adottságait. Közlekedési infrastruktúra A két község mezokörnyezete jónak mondható közlekedésföldrajzi adottságokkal rendel­kezik, aminek köszönhetően a régió közlekedési infrastruktúrája kielégítő: közúti, vasúti, 162

Next

/
Oldalképek
Tartalom