Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek
Lelkes Gábor A két Szeli gazdasági potenciálja napjainkban „Míg korábban azért beszéltünk a vidéki világról, hogy egy különálló univerzumot definiáljunk (vagyis egy sajátos népesség, sajátos - a városiétól eltérő - szabályok szerint él, s ahol más tevékenységek, más emberek, más életstílusok találhatók), manapság egy másik reprezentáció irányába mozdultunk el, mely a vidékiként jellemzett dolgokat nem úgy tekinti, mint egy másik önálló társadalmi világot, hanem mint a társadalmi kapcsolatok különböző, sajátos módját." Marc Mormont, 1987 A települések képezik az ember életének, társadalmi-gazdasági tevékenységének legfőbb színterét, fizikai tereit. A település kiszolgálja lakóinak fizikai és szellemi igényeit, lenyomata és hordozója a közösség múltjának és jelenének, tükrözője a társadalmi-gazdasági berendezkedésnek és a helyi társadalom kultúrájának. A települések élete (fejlődése, stagnálása, illetve elhalása) ősidők óta bonyolult természeti, társadalmi és gazdasági tényezők összjátékának az eredménye. Míg azonban a 20. század előtt a természetföldrajzi adottságok döntő szereppel bírtak a települések életében, addig az elmúlt száz évben jelentősen megnőtt a politikai-gazdasági tényezők szerepe (de természetesen a táji környezet továbbra is megmaradt determináló faktorként). A települések fejlődését jól szemlélteti a tetraédermodell, amely az 1. ábrán látható. 1. ábra. A település fejlődésének tetraédermodellje 1- gazdasági szféra, 2 - társadalmi szféra, 3 - műszaki (infrastrukturális) szféra, 4 - természeti szféra Forrás: Tóth 1981. 159
