Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Történelem és emlékezet a lokális közösségépítésben
adta ki külön-külön, majd pedig egy közös kötetben is előbb magyar, aztán szlovák nyelven is.22 Vadkerty Katalin eredeti csehországi, szlovákiai, magyarországi központi és regionális levéltári forrásokig visszanyúló valódi alapkutatást végzett. Elsőként tárta fel komplex módon a csehszlovák állam globális nemzeti homogenizációjára törekvő prágai és pozsonyi párt- és kormányzati tényezők magyar kisebbséggel szembeni politikai terveit s azok tényleges megvalósulását. Külön érdeme a szerzőnek, hogy munkáiban a nagypolitikai döntéseket és azok regionális, illetve helyi szinten történő végrehajtását párhuzamosan dolgozta fel és mutatta be. Könyveiben, tanulmányaiban nagy súlyt helyez az egyes események, jelenségek összefoglaló bemutatására, a veszteségek számszerűsítésére s a nemzetállami politika által igénybe vett kényszerintézkedések teljes skálájának rendszerezésére. Vadkerty Katalin a levéltári forrásokkal bőségesen adatolt kisebbségellenes akciók, események, jelenségek, állásfoglalások már-már szenvtelen felsorolásával minden korábbinál egyértelműbb képet ad a jogfosztások, kényszertelepítések és kényszerasszimiláció természetrajzáról, hatásáról. Három monográfiájának szlovák nyelven való közreadásával megteremtődött a lehetőség arra, hogy a korszak magyarellenes politikájáról a szlovák történetírás megismerhesse a magyar értelmezéseket. Magyarországi szerzőktől a témára vonatkozóan 1989 óta szintén meglehetősen sok történeti munka jelent meg. Ezek közétartozik a korszak csehszlovákiai magyar kérdéséről eddig kiadott öt dokumentumkötet. Polányi Imre főként diplomáciatörténeti forrásokat adott közre Pécsett megjelent munkájában.23 Molnár Imre és Varga Kálmán a csehországi deportálásokra vonatkozó visszaemlékezéseket, dokumentumokat jelentetett meg elsőként.24 Tóth László alapos levéltári stúdiumok alapján a korszak szlovákiai magyar politikai emlékiratait rendezte sajtó alá s publikált egy a további kutatásokra is ösztönzőleg ható alapos válogatást.25 A miskolci Megyei Levéltár két munkatársa a lakosságcsere előzményeinek és 1945-1947. évi történetének regionális és országos vonatkozású dokumentumaiból állított össze bőséges forráspublikációt.26 Az 1990-es évtized végén jelent meg Balogh Sándor és Földesi Margit szerkesztésében Magyarország háborús jóvátételének válogatott forrásanyaga, benne az 1949. évi csorbatói jegyzőkönyvvel.27 Több újabb szlovák és magyar nyelvű dokumentumkötet is megjelent a periódus jogfosztó dekrétumainak, rendeletéinek anyagából.28 Rendkívül fontos fejleménye az utóbbi évek forrásfeltáró munkálatainak a Popély Árpád által közreadott kitelepítési adatbázis.29 A monografikus feldolgozások sorába tartozik Tóth Ágnes könyve a magyarországi németek kitelepítésének, a magyar-szlovák lakosságcserének a korabeli összefüggéseiről, illetve a Magyarországról elűzött németek egy részének visszatelepüléséről.30 A lakosságcsere történetének és következményeink másik szakszerű összefoglalása Kugler József munkája, amely elsősorban a szlovákiai magyarok dél-alföldi áttelepítésének kér-22 Vadkerty 1993; 1996; 1999; 2001; 2002. 23 Polányi 1992. 24 Molnár-Varga 1992. 25 Tóth 1995. 26 G. Jakó-Hőgye 1995. 27 Batogh-Földesi 1998. 28 Šutaj - Mosný - Olejník 2002; Szarka 2005. 29 Popély 2008. 30 Tóth 1995; 2008. 108
