Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Gyulai Éva: Nagytárkány birtokosai és adózói a 16 - 17. században
A portaszám mögött csak 1598-ban sejlenek fel először a jobbágygazdaságok, hiszen ettől az évtől egészen 1608-ig a ház (domus) lesz az adókivetés alapja, s ez már közelit a háztartások valós számához. 1596-ban Nagytárkány portaszáma 2 Vi, s két évre rá, 1598-ban ennek az adóképességnek már 43 ház felel meg, vagyis 1 portányi adóképességet kb. 17 háztartás állított elő. A házak mint adóalapok nagy része a birtokosoknak alávetett jobbágygazdaságokból származott, Paczoth Ferenc jobbágyainak 22 háza, míg özvegy Tárkányi Jánosné jobbágyainak 17 háza volt az összeírás szerint. A házak szerint szedett állami adó lajstromába jobbágyokat (coloni) írtak össze, akik azonban távolról sem mind telkes jobbágyok voltak, inkább családfőket, háztartásfőket láthatunk bennünk, akik családtagjaikkal, háznépükkel külön házacskában éltek. A házak alapján összeírt adólajstrom abban is újdonság, hogy a birtokos családok mellett itt jelennek meg először az egytelkes nemesek, Gombos György neve alatt 2, Gál Mihály és Korcsma János nevével 1-1 házat írtak össze. Ugyanekkor Kistárkányban 'Sennyey Jónás földesúr neve alatt 6, Böjti László neve alatt 2, Paczoth Ferenc neve alatt 3, Bornemisza Mátyás neve alatt 1, Vanczodi Miklós neve alatt 1 jobbágyi házat vettek fel a dicalis összeírásba.157 Az 1598. évi házösszeírásban tűnnek fel először név szerint Nagytárkány kiváltságos elemei, akik között Korcsma János a falu jobbágyi társadalmából emelkedett az elitbe. Hogy nemességet is szerzett-e ekkorra, vagy csak egykori jobbágyi telkét szabadította fel földesura a járadékok alól, nem tudjuk. Bizonyos viszont, hogy a törzsökös Korcsma jobbágycsalád, amelynek két tagja, János és Miklós a gabonalista tanúsága szerint már 1548-ban a falu bíráiként szerepel, végig a falu vezető famíliája marad, hiszen 1568-ban Korcsma Benedek, 1579-ben és 1591-ben Korcsma Márton, 1591-ben pedig Korcsma Tamás a falusi bíró, aki már a második vagy harmadik nemzedék tagjaként kerül a bírói hivatalba. A falusi bíróság nemcsak tekintélyt feltételez, hanem bizonyos gazdasági előnyökkel is jár, hiszen a dézsmálásnál általában felmentik a tized fizetése alól, minden bizonnyal az adminisztrációban való tevőleges részvétele miatt. A Korcsma család felemelkedéséhez gazdasági tevékenysége és tehetsége is hozzájárult, 1565 és 1569 között ugyanis, amikor Nagytárkányban egy rövid időre bort is termelnek, Korcsma Péter és Máté bordézsmát is ad.158 Társadalmi emelkedésükhöz minden bizonnyal hozzájárult szervitori működésük is, hiszen Korcsma Péter, aki 1565-ben 35 köböl bortermés után adózik Nagytárkányban, szerepel Vékey Ferenc végrendeletében. A nagy hatalmú birtokgyarapító földesúr ugyanis Agárdon egy egész telkes jobbágyot (telkével együtt) hagy Korcsma Péterre.159 Korcsma Péternek nem sokkal később, 1570-ben Vékey lánya, Palugyay Ferencné Vékey Erzsébet is ad egy nemes telket örökbe, mégpedig Nagytárkányban. Az egykori jobbágytelekből valódi nemesi birtok lett, hiszen a 157 MOL E 159 Zemplén 1598. Tasnádi Nagy 1881 (OSZK Föl. Hung. 1932) III. köt. 29. p. 158 MOL E 158 Zemplén 1565/2, 1567/3, 1568/10, 1569/5 159 Agárd. Ugyanezen faluban hagyott Vekei Ferenc Korchoma Pétörnek egy ház jobbágyot, az jobbágynak neve: Farkas Ambrus, kit most es bír Korchoma Pétör. 1570 körül. MÓL UeC 93/73 94
