Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Gyulai Éva: Nagytárkány birtokosai és adózói a 16 - 17. században
hogy a kápolna kórusán még egy ún. pozitívot, vagyis pedál nélküli, a középkor végén gyakran használt orgonácskát is elhelyeztek, szintén feketére festve és aranyozva (Positivum in choro nigrum inauratum). A kápolna szentélyében helyezték el a faragott feszületet is Szűz Mária és Keresztelő Szent János szobraival. A kápolna szentélyében két karszék állt, feltehetően a kegyuraknak, az egyik aranyozott és festett, a másik fehér színű. A kastély lakóinak 12 feketére festett padot állítottak fel a kápolna hajójának két falánál.87 A nagytárkányi Tárkányi család, amelynek neve évszázadokra összeforrt a Tisza menti faluéval, a 17. század második felében megszűnik a falu birtokosa lenni. Rosályi Kun Anna és Tárkányi István fia az utolsó fiági sarj, aki a birtokosok között szerepel. Pedig házasságai jobb sorsra érdemesítették, hiszen Tárkányi István első felesége, az 1656-ban a battyáni kápolnába temetett Szegedy Zsófia halála88 után egy kétszeres özvegyet vett el, név szerint Semsey Katalint, akit előbb Pribék Ferenc, majd Becsky György hagyott özvegységben, s korábbi házasságaiból egy fia maradt, Pribék Ádám.89 A kora újkori genealógia és társadalomtörténet jól ismeri a vagyonos özvegyek szerepét a feltörekvő férjek társadalmi és anyagi emelkedésében, Semsey Katalin pedig feltétlenül ilyen özvegy volt, hiszen a Felföld egyik legnevesebb és legelőkelőbb városában, Eperjesen háza volt a Piacon, három istállóval, konyha kerttel, gyümölcsfákkal.90 Tárkányi Istvánnak azonban nem született gyermeke, így a Tárkányi-örökség fiági része leányára, a Szegedy Zsófiától született Tárkányi Borbálára szállt, akihez hozzáadták apja második feleségének fiát, Pribék Ádámot.91 3. Paczoth Ferenc és a 'Sennyeyek A Nagytárkányi családba nősült a Sáros és Szepes megyei birtokos családból származó böki Paczoth Ferenc, Paczoth János korábbi sárospataki udvarbíró, a Szepesi Kamara prefektusa és tanácsosa és Pothurnyay Borbála fia is,92 aki a 16. század végétől szintén a tárkányi uradalom birtokosait gyarapította, sőt a várkastély ura lesz, míg a Tárkányiak Bottyánban építik ki új rezidenciájukat. Paczoth Ferencet apja eredetileg papnak szánta, s ezért 1568-ban a mislei prépost prépostságának egy részét átadja neki, hogy a tudományokban tökéletesedjen, később azonban változott a szándéka, s 1579-ben Paczoth János kamarai tanácsos megállapodott Palugyay Ferenccel, hogy fia, Ferenc elveszi Tárkányi Péter dédunokáját, Palugyay Erzsébetet. A szülők úgy határoztak, hogy a fiatalok esküdjenek meg, de az ünnepélyes lakodalmat csak 1583-ban tartsák meg, addig 87 MÓL UeC 7/31 88 Anno 1656. Die 30. április, Nemzetes nagy-tárkányi Tárkányi István uram temettette el az feleségét, néhai nemzetes mezőszegedi Szegedy Sophia asszonyt, ugyan magoktól kastélyokban építtetett kápolnájában Bottjánban. Szopory Nagy (szerk.) 1881. 1656. ápr. 30. 89 Nagy 1857-1868. XI. köt. 55. p. 90 (1674) MÓL UeC 64/6. UetC CD-ROM 91 Nagy 1857-1868. XI. köt. 55. p. 92 MOL P 599 Elenchus 201. p. (Másolata: HÓM NA 6989) 74
