Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Örsi Julianna: Adatok Nagytárkány társadalomrajzához

Házassági korkülönbség Nagytárkányban és környékén a 20. század második felében öt év adatai alapján

1965

1970

1975

1995

2000

összesen%

a menyasszony idősebb

13

8,24

4 évvel

1

1

0,64

3 évvel

1

1

2

1,3

2 évvel

2

2

1,3

1 évvel

1

3

0

4

0

8

5

azonos korúak

4

2

4

1

1

12

7,64

a vőlegény idősebb

84,12

1-2 évvel

6

10

13

7

5

41

26,17

3-5 évvel

8

11

10

12

5

46

29,36

6-10 évvel

13

8

6

6

4

37

23,59

11 vagy több évvel

1

2

3

1

1

8

5

összes

35

36

36

33

17

157

100

Összességében megállapíthatjuk, hogy 0-5 év a legáltalánosabb korkülönbség ebben az időszakban (99 házasság = 63,06%). A férfiak házasodási korában mutatkozó eltolódást jelzi a 6-10 éves korkülönbség (23,57%), valamint az esetleges újraházasodás. Az újraházasodásra, a válásra és az együttélésre azonban nem tártunk fel konkrét adatokat.

Összegzés

Nagytárkány társadalmának bemutatásához sajátos mikrovizsgálati módszerrel közelítettünk. Elsősorban a rendelkezésünkre álló történeti források elemzésével jutottunk el a 20. századi folyamatok bemutatásához. Nem teljes a kép, de az eddig feldolgozott adatokból is nyilvánvalóvá vált, hogy a középkortól kontinuus bodrogközi települések lakossága mint kistáji csoport megőrizte magyarságát, kultúráját, nyelvét. Nagytárkány társtelepülése Kistárkány. Ezt a szoros kapcsolatot jól mutatják az egy évszázad létrejött közös házasságok. Még akkor is így van ez, ha egyik település törzslakossága vagyonosabb református, a másik településé a szerényebb körülmények között élő római katolikus. Itt tehát a legerősebb összetartó erő az azonos nemzetiség, és csak ezt követi a vallás, majd a társadalmi helyzet.

A gazdasági kényszer, a települések nagyságrendje azonban megkövetelte a mobilitást. A Felső-Bodrogköz falvai olyan csoportot alkotnak, amelyet egységnek tekinthetünk. Kapcsolatot tartanak azonban Zemplén megye más területeivel és a Rétséggel, valamint Unggal. Míg a magyarországi területek a református magyar utánpótlást adták, a Kárpátaljáról a görög katolikus ruszin népcsoport folyamatos térhódításának lehetünk tanúi. A ruszinok a leginkább asszimilálódó népcsoport. A római katolikus magyarság többé-kevésbé meg tudja őrizni sajátos kultúráját. A külső gazdasági és politikai tényezők egyrészt mobilizálták Nagytárkány lakóit (amerikázás, nyitás az ország északi és nyugati megyéi felé), másrészt lezárták a keleti, déli kapcsolatokat az országhatárok változtatásával. Ennek hatása bizonyára a kultúrájuk számos területén kimutatható.

497