Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Örsi Julianna: Adatok Nagytárkány társadalomrajzához

mondhatjuk, hogy a nagytárkányiak mozgástere egyrészről kitágul a 20. század első felében, másrészt leszűkül. Ez bizonyára tükröződik az egyéni életstratégi­ákban és a házassági kapcsolatokban is. a) Házasodási körzet A 19-20. század fordulóján a nagytárkányi anyakönyvi hivatalban 1287 házas­ságkötés volt. Ebből csak a nagytárkányi fiatalok házasságkötési trendjeit ele­mezzük. Ebben a fél évszázadban 601 nagytárkányi házasság jött létre. 274 esetben mindkét fiatal helybeli lakos volt, tehát a lakóhely szerinti endogámia 45,59%-os. 326 esetben az egyik fél más településen lakott. Tehát a lakóhely szerinti exogámia 54,41%-os. Nagytárkány az előző századfordulóhoz képest nyitottabbá vált. Lakóhelyi exogámia és endogámia Nagytárkányban 1901-1950 között év összes házasságexogámia % endogámia % 1901-1910 93 5255,91 41 44,09 1911-1920 114 57 50 57 50 1921-1930 97 4950,52 47 49,48 1931-1940 122 7359,84 49 40,16 1941-1950 175 9554,29 80 45,71 1901-1950 601 32654,41 274 45,59 Egyértelműen kimutatható, hogy Nagytárkány házasodási társközsége Kistár­­kány (50 év alatt 105 közös házasság). Az exogám házasságok egyharmada kistárkányi és nagytárkányi fiatal között jön létre. Folyamatosan erősödik a kap­csolat Béllyel (21 közös házasság) és Zemplénagárddal (11 közös házasság). A párválasztási körzetbe tartozik Battyán, Királyhelmec, Kisdobra (9-9 közös há­zasság) és Ágcsernyő, Tiszasalamon és Csap (8-8 közös házasság). Ezeket kö­veti Sátoraljaújhely és Ungvár(7-7 közös házasság). A házasodási körzethez tar­tozik még Perbenyik (6 közös házasság), Tiszabezdéd, Lelesz (5-5 közös házas­ság). Ha térképre vetftjük a településeket és összehasonlítjuk az előző időszak­kal, azt állapíthatjuk meg, hogy az érintett települések száma megnövekszik. Kü­lönösen a Felső-Bodrogköz falvai kapcsolódnak be a házassági migrációba. Megmarad a kapcsolat a Kisvárdai járással. Rendszeresebbé válik a kapcsolat Unggal, Bereggel és a Sátoraljaújhelyi járással. Elvétve Abaúj-Torna, Trencsén és Liptó megye is előfordul. 1930-ig jönnek szülőföldjükre haza Amerikából há­zasságot kötni (New Yersey, Ohio, Mickeport, Tresport), amint ezt a megkötött 5 házasság mutatja. Igaz, 1942-ben olyan lány megy férjhez Nagytárkányból Gar­­bócbogdányba, aki az USA-ban (Tresport) született. A vőlegénye pedig egri szü­letésű. 1939-1945 között a Magyarországhoz való tartozás az előző évekhez képest új kapcsolatot jelent: 1 budapesti és 1 pápai közös házasság. A két vi­lágháború közötti időben a Csehszlovákiához tartozó nagytárkányi fiatalok első­sorban saját országukban kerestek párt, de az ungi kapcsolatok sem szakadtak meg. Ekkor magyarországi településről alig választanak párt (Zemplénagárd, Sá­toraljaújhely a kivétel). Megszűnik a kapcsolat a Kisvárdai járással. 492

Next

/
Oldalképek
Tartalom