Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Németh Péter: A falu és a nagytárkányi család a középkorban

zasságkötéskor vagy temetésen - Nagytárkányban - Északkelet-Magyarország előkelő közönsége adhatott egymásnak találkozót. Ám a Jagelló királyok ideje (1490-1526) már a család lecsúszásának az évtizedei, ezt a zálogosítások is alátámasztják. A Nagytárkányi család mindennapi életéből A család hétköznapjai azonban a vagyon gyarapításán vagy legalábbis megtartá­sán túl a birtokok jobbágynépességének megvédésével, a leánynegyedek, a ho­zományok és jegyajándékok kiadásával és beszedésével, zálogosítással, mások hatalmaskodásainak visszaverésével és visszaadásával teltek. Nem beszélve arról, hogy a Nagytárkánytól távol eső beregi és szabolcsi birtokok irányítása tiszttartók nélkül elképzelhetetlen volt, ami természetesen kiadással is járt. A hatalmaskodások tömkelegé közül csak azokat emeljük ki, amelyek a faluhoz kötődnek, mert a Tárkányi-birtokokat ért atrocitások felsorolása nem fér e dol­gozat kereteibe - hozzátehetjük, egyébként is a mindennapok tartozéka, mivel a hatalmaskodás egyik fajtája volt a vélt vagy valós jogérvényesítésnek. Az ese­mények sorát Tárkányi Dones fia: László nyitja meg, aki megölte Eszenyi Jánost, s ezért át kellett adnia Láca faluját János testvéreinek, illetve az elhunyt gyer­mekeinek.58 A már idős László 1370-ben saját fiával, Mártonnal keveredik per­be, mert az őt a javaiból kizárva több más jogtalanságot is elkövetett.59 1399 előtt „Higgyed” János özvegye és hajadon leányai álltak perben Mártonnal és fi­aival birtokjoguk miatt. Ebben az utóbbiakat 120 aranyforint bírsággal is sújtot­ták. Megegyezésük értelmében az özvegy és leányai megkapták Nagytárkány és Sárkány birtokok felét, valamint a leányvári révjövedelem negyedét mindaddig, amíg a lányok férjhez nem mennek.60 1412-ben Márton négy fia elérkezettnek látta az időt, hogy pénzen és méltó becsűvel visszaszerezzék a javaikat, ám Ka­talin, Kazai „Kakas” Miklós felesége nem akart a birtokrészekből kimenni. Er­re a másik leány, Potenciana férje, Nagymihályi Ödönfi János zempléni alispán is perbe fogta a négy Tárkányi fiút, hogy fizessék ki fiainak az anyjuk után járó jegyajándékot, s adjanak át birtokrészeket. A Nagymihályiaknak a Kazaiak elle­ni pere fogott bírák közbenjárásával azzal zárult, hogy az utóbbiak „Higgyed” Já­nos méneséből 9 kisebb-nagyobb lovat átadnak.61 Márton özvegye, Császlóci Anna 1422-ben állt elő rokonai felé követelésével, ami szerint neki 10 nyerges ló, 68 disznó, 8 ökör, kilenc edény bor, 32 hold vetett gabona, 3 öltözet ruha, 50 forint új pénzben és három emberre szükséges fegyverzet illetné meg a Császlóciak javaiból.62 Arról, hogy valóban így egyenlítették-e ki a számlát, nem 58 1364: DL 77339, Zichy III, 257-70. 59 1370: DF 219661. 60 1399: C. Tóth 2005: 269. A birtok visszaszerzésének kísérlete: 1412: ZsO III, 1781. 61 1413: ZsO IV, 150. 1415: ZsO V, 362. 62 1422: ZsO IX, 137. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom