Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

L. Juhász Ilona: A halállal, halottakkal kapcsolatos hiedelmek és temetkezési szokások

lé teszik, esetleg beássák a sírba.11 A fémkeresztek egy része öntöttvas, ezekre minden esetben került fémkorpusz is. A kovácsoltvas kereszteken csak ritka esetben található fémkorpusz. A többi egyszerűbb vaskeresztet valamelyik helyi mesterember készítette, de elsősorban valamelyik hozzátartozó, rokon vagy ismerős hegesztette össze. Ezeket a vaskereszteket általában feketére, szürkére, ritkábban fehérre festették. A betonból készült keresztek egy részét szintén be szokták festeni, leggyakrabban szürkére és fehérre, de ezüst- vagy aranyszínűre festetteket is lehet látni.12 Ezekre néha fémkorpusz is került. Figyelemre méltó, hogy a fiatalon elhunytak esetében a síremlékek csak ritka esetben készültek fehér színű kőből, a kisgyerekeké azonban szinte kivétel nélkül fehér színű.

A kőfaragóműhelyekben készült drágább síremlékek állítását a 19. században csupán a lakosság tehetősebb hányada engedhette meg magának. A temetőben álló legrégibb kőből faragott síremlék a református temetői részben, a temető bejáratához közel, a bal oldalon található. Ez egy 1873-ban elhunyt emlékére készült. A lakosság kevésbé tehetős rétege a betonból öntött keresztek állításával próbált némileg lépést tartani a gazdagabbakkal. A 20. század 50-es éveit követően nagymértékben megnőtt a kőfaragók által készített síremlékek száma. Ekkor terjedtek el nagyobb mértékben a csiszolt betonból készült síremlékek, amelyek nagy részére a feliratok általában márvány- vagy pedig műkő lapokra vésve kerültek fel. A temetőn található több olyan síremlék is, amelyen a felirat porcelán és üveg keverékéből készült fekete színű lapon olvasható, de arra is van példa, hogy csak a helye van meg, mert levált a síremlékről és leesett.13 Néhány esetben a felirat mellett Jézus- vagy Mária-ábrázolást találhatunk ezeken a síremlékeken; előbbit a férj, az utóbbit pedig a feleség oldalán.

A reformátusoknak és az evangélikusoknak a legutóbbi kb. 2-3 évtizedben készült állandó sírjelei egyre kevésbé térnek el a katolikusokéitól, ami megkülönbözteti ezeket, általában a kereszt formájú rész vagy a síremlékre vésett szimbólumok, azaz a kehely vagy pedig a kereszt. Obeliszk alakú síremléket pl. ugyanúgy találhatunk a reformátusoknál, mind a katolikusoknál. Arra is van példa, hogy evangélikus síremléken a kereszt is megtalálható mint szimbólum. A protestáns sírokon még mindig találkozhatunk fejfákkal is. Ezek csak bevágásokkal szinte alig díszített négyzetes átmérőjű, ferdén levágott, hátrafelé lejtő, esetleg legömbölyített tetejű oszlopok. Ezeket a faluban készítették.

Elterjedtek az olyan kettős, házaspárok számára készült sírhelyek, amelyeket általában csiszolt betonból készült szegély vesz körül. Gyakran találkozhatunk betonlapokkal fedett sírokkal is. Ezek nagy részét utólag fedték le, erede-11 Arra is van példa, hogy a temetés után beszúrt keresztet a már előre elkészített „kripta" végébe helyezik (kissé eltolva a beton fedőlapot), s mindaddig ott marad, ami'g a feliratos sfrkő el nem készül.

12 Kékre festett betonkereszttel is találkoztam, ez egy szlovák nemzetiségű elhunyté.

13 Ezt a megoldást Szlovákia-szerte alkalmazták (pl. a gömöri Rudnán hodopaxnak nevezik), elsősorban az 1960-as és 1970-es években. Mivel azonban ez a lap különösen törékeny, s ha az adott mester nem erősítette fel a csiszolt betonra megfelelően, akkor leesett és összetört. Ma már ezt a technikai megoldást nem alkalmazzák.

451