Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
L. Juhász Ilona: A halállal, halottakkal kapcsolatos hiedelmek és temetkezési szokások
szentek napján gyászmisét szokott tartani a római katolikus pap. Néhány éve azonban a római katolikus, görög katolikus és a református pap közösen vesz részt ezen a gyászmisén késő délután.9 A papok a régi temetőben a nagykeresztnél állnak, az emberek egy része a nagykereszt mögötti részből átjön a másik oldalra, hogy ne a papok háta mögött legyenek, de van, aki a sír mellett marad. Ilyenkor szentelik meg az új síremlékeket is. A pap minden sírhoz külön odamegy és megszenteli vagy megáldja. A hozzátartozónak előre be kell jelentenie ez irányú igényét. Ha az új síremlék az új temetőben található, akkor a papok átmennek oda is. Mindenszentek napján a régi és az új temetőben levő nagykereszthez is tesznek gyertyát vagy mécsest az emberek. Ilyenkor a faluban található valamennyi keresztet feldíszítik, s ezeknél is gyújtanak gyertyát. A temetőről hazamenve legtöbben otthon is gyújtanak gyertyát: „Amikor hazajövök, van nekem itthon olyan pléh tálcácska, és én mindig arra teszem a gyertyát a halottakért. Mindegyik halottamért egy-egy szál gyertyát gyújtok, és amellett imádkozom. Az már olyan borzasztó olyankor este, én is mindig meghatódok, mert gondoljuk el ugye, én is magamban vagyok. Csak a sírás jön olyankor az emberre. " (60 év fölötti római katolikus, nő) Karácsonykor már nagyon sokan kilátogatnak a temetőre, és a sírt is feldíszítik fenyőgallyal, de többen karácsonyfát visznek, amelyet általában fel is díszítenek, sőt néhányan még szaloncukrot is tesznek rá. Ilyenkor ugyanúgy gyertyát vagy mécsest égetnek, mint mindenszentek napján. Temetők A községnek jelenleg három temetője van. A régi temető a falu határában a Tiszához közel egy kisebb domboldalon terül el. Mivel már alig van hely új sírok számára, oda már egyre ritkábban temetkeznek, szinte kizárólag akkor, ha a korábban elhunyt férj vagy feleség sírja ott található. A hozzátartozók a sírok öntözésére a Tiszáról hordták a vizet, csupán 1990-től van vízcsap a temetőn. A községi krónikában az 1990-es évre vonatkozóan a következő bejegyzés olvasható ezzel az eseménnyel kapcsolatban: „Temető. Községünk polgárainak régi óhaja, hogy a temetőre ne kelljen a Tiszáról hordani a vizet. Ezért a községi tanács és a képviselő testület úgy döntött, hogy megépített egy pumpa kutat. A kút fúrását Testbér Józsefre bízták. A kút 16 méter mélységbe van fúrva. A kút összesen 10 000 koronába került. " Mivel a temető a töltés másik oldalán, aránylag közel fekszik a Tiszához, többször előfordult, hogy a megáradt folyó ellepte az alacsonyabban fekvő sírokat. A falusi krónikába az 1998-as árvíz kapcsán a következőt jegyezték be: „Az árvíz a temetőt sem kímélte. Az első sírok vízben voltak. Most bizonyosodott be, hogy szükség van új temetőre. " 9 Az evangélikus pap azért nincs jelen, mert messze, Nyíregyházán lakik. 447
