Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Sz. Tóth Judit: Jeles napi szokások és hiedelmek
Megérdemlek egy garast Vagy egy darab ódalast! Akasszák a nyakamba, hagy ballagjak utamra! Valamennyi szarkabarka billegteti farkát Annyi ezres verje Jánosnak a markát! Éljen János sokáig, pénzbe járjon bokáig! Szilveszter. Óesztendő utolsó napja a varázslatos cselekmények ideje volt. A tárkányi lányok leginkább ekkor igyekeztek megtudni valamit jövendőbelijükről. Például lángost sütöttek, kötőjük alá tették, és kiszaladtak vele az utcára. Amilyen nevű emberrel találkoztak először, olyan nevű férjet vártak. Szilveszter estéjén a fiatalok összegyűltek egy-egy háznál. Az 1900-as évek elején még előfordult, hogy valamilyen állatot, pl. kacsát vittek be a szobába. Bekötötték a szemét. Akihez legelőször odaszaladt, úgy hitték, az megy legelőször férjhez (Lázár 1913, 80). Ólmot is öntöttek egy kulcs fején keresztül hideg vízbe - a dermedt ólom formájában jövendőbelijük foglalkozását látták. A szilveszter estéjén evett kocsonyából kiszedték a csontokat, mindegyiknek lánynevet adtak és kitették a pitvarba. Amelyiket a kutya először elvitte, az a lány hamarosan vőlegényt kapott.8 Az Észak-Magyarországon általában András estéjén gyakorolt férjjósló szokások közül Nagytárkányban több kapcsolódott az óév utolsó napjához. A lányok megrugdosták a disznóólát, s ahányat röffent a disznó, annyi év múlva mennek férjhez. Vagy szokás volt tengerit dobálni lányos házak ablakára: ha a háziak kikiáltották, hogy „majd elmégy!”, férjhez menésükre, ha olyasmit, hogy „nem mégy mán!”, az ellenkezőjére számítottak az újévben. Újév. Újesztendő reggelén, amíg a templomba be nem harangoztak, régente csak a fiúk jártak köszönteni. Úgy tartották, hogy csak a férfilátogató hoz szerencsét a házra. Később, a hiedelem elhalványulásával lányok is mentek köszönteni, elsősorban rokonokhoz. Ők a következő, nem népi eredetű verset vagy ennek csak első hat sorát verselték: Angyal száll az égből, ruhája hófehér Csillagokon lépked, míg a földre leér. Jobbjában az újév, még fátyol borítja, Az óesztendőnek kész van már a sírja. Angyal, édes angyal, lebbentsd fel a fátylat Hogy az újesztendőben ne legyen sok bánat! Hozz reánk örömet, áldást, békességet Hogy melegebben süssön a nap a házunk felett. Hidegen süt a nap, a föld fagyos, kopár Nem nyílik a virág, nem dalol a madár Nyíló virág helyett a szívemet adom Drága neveteket imába foglalom. 8 Lázár 1913, 63. Párhuzama: Luby 1935, 78. A szilveszteri kocsonya csontjainak lányneveket adtak, a ház közepére rakták. Amelyiket a beengedett kutya felkapta, olyan nevű lány ment legelőbb férjhez. 399
