Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Németh Péter: A falu és a nagytárkányi család a középkorban
Németh Péter A falu és a Nagytárkányi család a középkorban A falu kezdeteiről Minden bizonnyal a vármegye egykorvolt székhelyén, Zemplén vára alatt jöttek össze a Tisza és a Bodrog köze egyházi kerületének (archidiaconatus) papjai, hogy egymást követve, bevallott jövedelmük tizedét a római egyház javára Péterfillér gyanánt befizessék a kiküldött pénzbeszedőknek. Az 1332-1337 közötti évekből ránk maradt pápai számadáskönyvekben szereplő plébániák sorrendje - legalábbis esetünkben - nem engedi meg feltételezni, hogy a tizedszedés faluról falura járva történt volna. Ugyanis nincs ráció abban, hogy a Bacska utáni Vékéről Tárkányba, majd onnan Bolyba utazzanak az egyik évben, vagy Bolyból Agárdra, majd ismét északnak fordulva Vékére térjenek egy másik évben. Községünk, Nagytárkány négy ízben szerepel a tizedjegyzék lapjain: 1332-ben a Szűz Mária tiszteletére szentelt egyházának P. rövidítéssel - minden bizonnyal a két év múlva feltűnő Péter nevét rejti e betű - szereplő papja 9,1334-ben kétszer; ekkor Péter papja az első részlet fejében 6, a második részlet fejében 5 garas, s végül 1335-ben, amikor az első részlet fejében ismeretlen összegű tizedet fizetett.1 Az összeg nagyságának jelentőségéről még szólunk ebben a fejezetben, most azonban arra fordítsuk figyelmünket, hogy a jegyzékben feltűnik Kistárkány is Kustarkan alakban, s ez arra vall, hogy a nem magyar anyanyelvű tizedszedő (collector) igyekezett visszaadni a falu nevének magyar hangzású alakját. Nagytárkány esetében ez nem sikerült: a Nagy szó jelentését el kellett valamilyen nyelven magyarázni neki, s az adórovó azt egy esetben latinra fordította le, így: Torkan Maiori. Tehát a két szomszédos falu Tárkány~Nagytárkány, Tárkány~Kistárkány formában szerepel e becses jegyzékben, mindkettő önálló plébániával, ami egyúttal arra utal, hogy nem a közelmúltban váltak ketté, hanem legalább egy jó évszázaddal korábban, már a 13. század folyamán. Maga a Tárkány helynév a magyar névkutatók szerint több értelmezéssel bír: a török eredetű név visszavezethető az ótörök tarqan főnévre, jelentése ’főember, magas méltóság viselője, alkirály’. A csagatáj tar-ran 'kiváltságos rend, adózásra nem kötelezett népesség’ értelmű. így arra lehetne gondolni, hogy a falu 1 Monuments Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. 1/1. Bp. 1885, 251, 331, 345, 361. 35
