Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Bogoly János: Nagytárkány természetrajza
A halfauna jellegzetesen alföldi, tehát zömmel a ponty-harcsa tartomány képviselőivel találkozhatunk, azaz olyan fajokkal, amelyek jól alkalmazkodnak az átmelegedő vizekhez és az ezzel járó szegényesebb oxigéntartamhoz. A ritkaságszámba menő és fogyó állományú lápi póc kivételével különleges, a környéktől eltérő halak itt nem fordulnak elő. A kétéltűek képviselete sem tér el az Északkelet-Alföldre jellemző fajállománytól, de az egyedek számát tekintve értékesnek mondható. Legérdekesebb a vízi madárvilág, mivel a Tisza folyó és a lecsatolt holtága kedvező pihenési, táplálkozási és részben megtelepedési lehetőséget kínál számos fajnak. Az évtizedek óta visszaszoruló és szűkülő vízi élettér egyik utolsó menedéke-szigete a nagytárkányi tiszai ártér, amely 2005-ben méltán került a nemzetközileg is elismert védett vizes élőhelyek ramsari listájára. Prírodné pomery obce Veiké Trakany (Zhrnutie) Táto stať sa zaoberá načrtnutím prírodných pomerov obce Veľké Trakany. Najsamprv sa charakterizuje lokalizácia obce v Hornom Medzibodroží, na štátnej hranici s Maďarskom, na brehu bývalého koryta rieka Tisa, s podrobným popisom povrchových útvarov. Po stručnom popise geologických a pôdnych pomerov, ako aj klímy sa podrobne zaoberá s niekdajšou (pôvodnou) flórou obce, s postupom antropogénnych javov, ktoré viedli k vzniku dnešných floristických pomerov a zoologických hodnôt, s osobitným zreteľom na biotop zachovalého a cenného mŕtveho ramena rieky Tisa v chotári. Z osobitných hodnôt autor vyzdvihuje spoločenstvá trste a najmä porastov obnažených brehov (drobné ostrice); zo živočíšnej ríše poukazuje na bohaté zastúpenie vodného vtáctva, rýb a obojživelníkov. Naturkunde der Gemeinde Nagytárkány (Zusammenfassung) Das Ziel dieser Abhandlung ist es, die Naturkunde von Nagytárkány kurz darzulegen. Vorgestellt wird die geographische Lage im Oberen Zwischenraum Bodrog, an der ungarischen Staatsgrenze am Theißufer: die Oberfläche wird ausführlich beschrieben, geographische und Klimagegebenheiten werden präsentiert, jene menschliche Einflüsse miteinbezogen, die zu der Herausbildung des gegenwärtigen Landschaftsbildes geführt haben. Der Autor befasst sich mit der einzigartigen charakteristischen Pflanzenwelt und Tierwelt, die für den Biotop Toten-Theiß charakteristisch sind. Von den herausragenden Werten erwähnt der Autor Rohrgebüsch, Binsen-Pflanzenvereine; aus der Tierwelt wird auf reiche Wassergeflügel-Schar, Fische und Beidleber hingewiesen. 33
