Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Viga Gyula - Viszóczky Ilona: A hagyományos gazdálkodás jellemzői és változásai
gánd térségében voltak - különböző minőségű és hasznú - gyümölcsligetek (Csíkvári szerk. 1940, 56). Ezek históriája - lokális források híján - nem tisztázott, nem állnak rendelkezésre szükséges adatok a nagytárkányi kertekről sem. Ismerünk viszont adatokat Kistárkány Tisza-kertjeiről, amelyek több összefüggésben hasznosíthatók számunkra is. 1825-ben Apagyi Antal örököseinek perében roppant kifejezően emlékeznek meg az ilyen adottságú területek hasznáról: ....vagyon még a Néhai Tettes Apagyi Antal successorainak hasznos Tisza kertje, és száraz malma, mellyek esztendőnként szép jövedelmet adnak, kivált az előző hét, nyolcz esztendőktől fogva, midőn határjaink az árvizek által annyira elnyomattatva voltak, hogy aratni is csak csolnakon, szekeren fel türekezett gatyába jártunk, szántó földinknek csak hátjait szántogattuk, taklászokat aratgattunk, s egyedül Tisza gyümölcsös kertjeinkből bé vett haszon vételekből tartottuk meg magunkat, csak nem az éhei haláltól gyermekeinket.”19 Az 1836. évi X. törvény alapján a Felső-Bodrogköz falvaiban is megkezdődött a települések határának tagosítása, s - az évtizedekig elhúzódó tagositási perek ellenére - megtörtént a „régi földek” összeírása, köztük a Tisza-kertek felvétele a földkönyvekbe. A Tisza-kerteket külön dűlőbe sorolták, s Kistárkányban 56 darabra osztották fel a telki állomány arányában.20 Kistárkány 1845-ös kéziratos térképén a Tisza-kertek helynév a nagytárkányi határhoz közel, a Remete laposa északkeleti szomszédságában jelenik meg, de ilyen módon hasznosuló területként jelölték az élő vizet közvetlenül szegélyező, a Luzsnya sűrűje irtványföld és a Tisza között fekvő Luzsnya kertek, Örvény szög és Győri szög területét is. Nagytárkányban a Győri szög távolabbi, Győricske melletti részét említik Tiszákért, Tisza-hát néven, de említik Belső oldalként is. Az emlékezet szerint a mai Magyarország területére, az országhatártól nem messze eső Nagykertben is sok gyümölcsfájuk volt a tárkányi gazdáknak. Ezt a területet a vízrendezés során lemetszett régi Tisza holtága és az élővíz, valamint a töltés és a mai folyómeder fogja közre. A már említett levéltári források, valamint a recens gyűjtések során lényegében rekonstruálható ezeknek a területeknek a hasznosítása: a Tisza-kertek fokozatosan váltak többhasznúvá, a területükön zajlott irtás vélhetően nem jelentette az ártéri gyümölcsös ligeterdők teljes kivágását. Legkorábbi állapotukban - hasonlóan a Tiszakarád és Cigánd térségében a két háború között még meglevőkhöz - leginkább szilvás gyümölcserdők voltak. A Tisza szabályozása után alakult ki végső helyük, s a jószerével vadon termő gyümölcserdők a 19-20. század fordulójától szelídültek valódi kultúrtájjá. A magról kelt hajtásokból a gazdák csak az erősebbeket hagyták meg, s azokat nevelték fává, fokozatosan sorokba is rendezve őket. Mivel az áradás rendszeresen meglátogatta őket, többféle módon igyekeztek azokat úgy átalakítani, hogy ne csak kárát, hanem 19 Zemplén Megyei Levéltár, Sátoraljaújhely (továbbiakban: ZML), Úrbéri törvényszéki és tagosrtási iratok, Vll/c/ll. 25. doboz, szám nélkül. Kistárkány község iratai. Nagytárkány község anyaga nem maradt ránk. Ezen a helyen is megköszönöm Hőgye István szíves segítségét. 20 Lásd az előző jegyzetben jelzett forráshelyet. 308
