Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Fehér József: A művelődés évszázadai

bői, a magyar iskola újraindulásának 50. évfordulójára összeállított programok­ból, szobrok és emléktáblák állításából, népzenei fesztiválokból, színházi elő­adások, író-olvasó találkozók, ismeretterjesztő előadások szervezéséből. 2005 januárjában a helyi szervezetnek 135 tagja volt. Egyik fő feladatuknak tartják a hagyományőrzést. A legutóbbi időben bábás­kodnak egy Nagytárkány történetét bemutató monográfia megírása körül. De megemlékeznek elődeikről is. 2004-ben, a Tárkányi Napok egyikén emléktáblát helyeztek el Marczy István családi házának falán. Marczy István az 1950-es, 60- as években a község kulturális életének fontos személyisége volt, a Csemadok színjátszó körének alapítója, irányítója, mindenese. Az emléktábla szövege: Ebben a házban élt Marczy István (1909.8.28. -1974.6.11.) A kultúra mindenese Csak akkor lehetünk mindannyian együtt boldogok, ha önmagunkból azt ajándékozzuk, amire a másiknak szüksége van. (Gilbert Le Mouel) Marczy István szerepe azért is jelentős, mert a Marczy család házában nyílt meg 1994. október 30-án az első görög katolikus imaház. A házat a nemes célra a Papp család ajánlotta fel. A 2000. július 1-jén felszentelt új görög katolikus templom művészi festése elsősorban dr. Kárpáti László miskolci-görömbölyi mű­vészettörténésznek köszönhető. A Tisza Népdalkor „Amíg egy nép énekel, messzire hallatszik, hogy létezik" - ez a Sütő Andrástól vett idézet lehetne a mottója a Csemadok nagytárkányi éneklőcsoportjának. A kórus elődje az 1950-es évek elején alakult, első vezetője Vaszily Mária tanító­nő volt. 1984-ben újjáalakult Kanócz János vezetésével, 1994-ben vették fel a Tisza nevet, mondván, hogy ez a legmagyarabb folyó, mely Nagytárkány határá­ban is kanyarog. Jelenleg Csonka László a szakmai vezetője. Elsősorban bodrogközi és Ung-vidéki népdalokat énekelnek. A népdalkor mellett a nyolcvanas, kilencvenes években citerazenekar is működött, mely a fa­lu büszkeségei közé tartozott. Az 1980-as évek közepétől rendszeresen részt vesznek a Tavaszi szél vizet áraszt népdalversenyeken, a kelecsényi Daloló Ung-vidék népzenei fesztiválon. 1998-ban meghívást kaptak a Gombaszögi Fesztiválra, azóta itt még négyszer szerepeltek. A Bíborpiros szép rózsa országos népzenei versenyen 2001-ben Dunaszerdahelyen a vegyes kórusok kategóriájában harmadik helyezést értek el, 2003-ban a magyarországi Tibolddarócon aranykoszorús minősítést kaptak. A népdalkor 2003-tól tagja a Seprődi János Kórusszövetségnek, melynek tagjai a Kárpát-medencében működő magyar kórusok és népdalkörök. 2003-ban Ópusztaszeren, 2004-ben Tiszaszentimrén mutatkoztak be. Jó és rendszeres 262

Next

/
Oldalképek
Tartalom