Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Fehér József: A művelődés évszázadai
Iában járják, a másodikat a reformátusban. A 220 tanuló felekezeti megoszlása: 97 fő római katolikus, 31 fő református, 15 fő ágostai evangélikus, 66 fő görög katolikus, 11 fő izraelita. A tanulók mind magyarok. 119 a fiúk, 101 a lányok száma. 2. Római Katolikus Elemi Népiskola. Fenntartója a Római Katolikus Hitközség, melynek egyházi főhatósága Kassán van, a Bodrogközi Esperességhez tartozik. Tanítási nyelve magyar, 1 tanteremben működik, egy fedél alatt a tanítói lakással, melynek tulajdonosa a római katolikus egyház. 1907-ben épült, 720 m2 udvar, 1400 m2kert, 6 katasztrális hold szántóföld tartozik hozzá. A tanterem alapterülete 67 m2. 1 tanítói állása van. A tanító neve Branna József, nős, 2 gyermeke van. A tanítói lakásban lakik, a kántori teendőket is végzi, évi 462 pengő fizetést kap. Az első osztályosok száma: 51 fő. Táplálkozásuk, ruházatuk, tan- és íróeszközökkel való ellátottságuk hasonló, mint a községi elemi iskolába járóké. 3. Református Elemi Népiskola. Fenntartója a Református Egyház, egyházi főhatósága a Tiszáninneni Református Egyházkerület, az Alsózempléni Esperességhez tartozik. Az iskolaszék elnöke Virágh Béla, Kistárkányban lakik. Tanítási nyelve magyar, 1 épületben, 1 tanteremben működik a tanítói lakással közös fedél alatt. Tulajdonosa a református egyház. Az épület jó állapotban van, 1910- ben épült, 640 m2 udvar, 1144 m2 kert tartozik hozzá. A tanterem alapterülete 46 m2. 1 állami segélyes tanítói állasa van. A tanítónő Kuthy Anna, hajadon. A második osztályos tanulók száma: 39 fő. Táplálkozásuk, ruházatuk, tan- és íróeszközökkel való ellátottságuk hasonló a községi népiskolai átlaghoz. Iskola a változó időben (1944-2005) 1944 novemberében a szovjet csapatok elérték Nagytárkányt, s ettől az időtől a község ismét Csehszlovákia területéhez tartozott. A háború befejeztével, már 1945 tavaszán megindult az iskolai élet újraszervezése. Ebben három tanító járt az élen: Nagy Károly, Fazekas István és Tátrai József. 1945/46-ban még működhetett úgy-ahogy az anyanyelvű iskola, azonban mivel 1945 áprilisában a kassai kormányprogram meghirdette a német és a magyar iskolák bezárását, 1946 szeptemberétől megszüntették a nagytárkányi magyar iskolát is. A beneši politika következtében, mely a magyar nemzetiségűeket nem tartotta egyenlő jogú állampolgároknak, a tanulók csakis szlovák iskolába járhattak, magyar tanítókat nem alkalmaztak. Nehéz évek következtek, melyeket még súlyosbított a reszlovakizáció, amelynek az volt a célja, hogy a magyar (és más) nemzetiségűek vallják magukat szlováknak. Sokan jogos félelmükben ezt meg is tették, s ez újabb lelki terhet is rótt a magyar nyelvű lakosságra. Közben az 1948. április 21-én hozott iskolatörvénnyel megtörtént az iskolák államosítása is. Csak az 1950/51-es tanévben nyílhattak meg ismét az anyanyelvi oktatás kapui. Ettől kezdve 1953-ig az 1-5. évfolyam tanulói tanultak Nagytárkányban Kalapos Márta igazgatónő vezetésével, a 6-8. osztályosok Bélybe jártak iskolába. 1953-tól 1960-ig a „Nyolcosztályos Középiskola" nevet viselte a nagytárká-253
