Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Fogas Tóth Balázs: A kivándorlás és hatása

nem az itthoni élet megalapozása, a család fenntartásához szükséges megfelelő birtoknagyság kialakítása, a gazdaság felszerelése. A homonnai főszolgabíró is kijavította a fogalmat 1900-ban kelt jelentésében a zempléni alispánhoz: „nincs mód, erő és hatalom, hogy az amerikai kivándorlásnak, helyesen a pénzszerzés végett való kimenetelnek eleje vétessék” (Zempléni Levéltár Kivándorlási Iratok IV.B. 1406).

Az útra kelés egyik legfőbb célja tehát a megszerzett pénzen való itthoni földvásárlás volt. Láttuk, hogy a bodrogközi parasztság földhiányát leginkább a nagybirtokok okozták. Az amerikai pénzen történő földvásárlások ennek ellenére általában a paraszti földbirtokok között bonyolódtak, csak az 1898-as agrárszocialista mozgalom után nyílt néha lehetőség a nagybirtokokból való földvásárlásra. A szántók és rétek mellett a belhely- (házhely-)vásárlás és az építkezés tartozott még a legfontosabb célok közé. „Kimentek a régi öregek, pénzt keresni Amerikába...” így sommázták a mai öregek az amerikai kivándorlás lényegét. „Amerikába kimentek földet vásárolni, mert Amerikában jól fizettek, a dollár az mai napig dollár, abban az időben meg igen jó volt a dollár. Két-három évet kint voltak, úgy jöttek haza, oszt akkor földet vettek. Itthon voltak egy évet, vagy meddig, hogyha elfogyott a pénz, visszamentek, akkor megint gyűjtöttek pénzt, akkor megint hazajöttek" (Adatközlő 3).

„Apukának volt 32 hold földje, örökölt is hat holdat a nagymamától, de többit ők Amerikában megvették, ezt a belhelyt is. Kintről küldték a pénzt és a nagymama vette a földeket" (Adatközlő 7).

„Letudtak Amerikában egy két évet és meggazdagodtak, mert akik itt gazdálkodtak, azok éppen, hogy tudtak élni, mert nem volt munkahely. Akkor nem volt vasút esernyőben, ahol ötezer, meg nyolcezer ember dolgozott a vasútnál" (Adatközlő 2). „Ott keresett annyi pénzt, hogy onnan hozta a ház árát, úgy építette. ”

A fenti célok alapján érthető, hogy miért kapcsolódott a kivándorlás jelenségéhez a megtakarított pénzek hazaküldése. Sokan nem egyszerre hozták haza magukkal az összespórolt pénzüket, hanem folyamatosan segítették az itthon maradt családtagokat, vagy irányították távolról az építkezést, a földvásárlásokat.

A kivándorlók céljai között szerepelt az osztatlan közös birtokállapotok megszüntetése, a tulajdonostársak kifizetése, a közös udvarokról való menekülés, a saját belhelyen, önálló lakás kialakítása. A két világháború közötti időszakból, amikor a századelőhöz képest több lehetőség nyílt itthon is a parasztgazdaságok számára a piacra termelésre, megtörtént Nagytárkányban ennek az ellenkezője is: az itthon maradt testvér fizette ki az Amerikába férje után öt gyermekével kiutazni szándékozó nővére jussát hitelből. Az asszony férje már Amerikában volt, három nagyobb gyermekükkel. „1930-ban nősült apám, és én úgy emlékszem, hogy ugyanabban az évben eljött Julcsa néni, apámnak az egyetlen nővére és az apámat megkérte, hogy öcsém, ha most ki tudnál fizetni a jussból, akkor most ki tudnék jutni Amerikába a családommal. És én, míg élni fogok, soha nem felejtem el neked. Nem volt pénzük, és édesanyám azt mondta, hogy hát tessék ide figyelni, Julcsa néni, dohányt termesztünk és kérünk valakitől kölcsönt és kifizetjük magát, hogy tudjon kijutni a családjával Amerikába. Rögtön

205