Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Tamás Edit: Nagytárkány népessége a 18 - 20. században
hoz csatoláskor elmentek s a háborút követően visszajöttek. Ők ma már idős emberek (egy részük meghalt, gyermekeik elköltöztek).40 Ma már a Kolónia lakói között is vannak magyarok. A vegyes házasságok egy részében a szlovákot jelölték meg a családban használt nyelvként. Van azonban olyan házaspár, ahol mindketten szlovák anyanyelvűek (a statisztika szerint), de a családban a szlovák és a magyar egyaránt használt nyelv. A szlovák anyanyelvű szülők gyermekeinek minden esetben szlovák az anyanyelve és szlovák oktatási intézményben tanulnak. Vannak olyan szlovák anyanyelvűek, akik tulajdonképpen ruszin-magyar vegyes házasságból származnak, gyermekük is beszél ruszinul, de mindannyian „hivatalosan” szlovák anyanyelvűek. A szlovák „anyanyelvűek” között vannak olyanok (kevesen), akik a II. világháborút követő reszlovakizáció óta a népszámlálások alkalmával - tősgyökeres magyar családok leszármazottjaként - szlováknak vallják magukat. A két világháború között még említést érdemlő ruszinság az elmúlt 50 évben szinte eltűnt. 1991-ben 1, 2002-ben 8 személy vallotta magát ruszinnak. Nagytárkány mai ruszin lakói a két világháború között betelepülők leszármazottjai, részben pedig a házastársként idekerülök köréből kerülnek ki. A házastársként idekerültek megtanultak magyarul, ezt a nyelvet használják a faluban nap mint nap. Gyermekeik szlovák oktatásban részesülnek, de magyarul, szlovákul egyaránt jól beszélnek, bár a gyerekek anyanyelveként a hivatalos statisztikákban a szlovák szerepel. A családban használt nyelv minden esetben a magyar és a szlovák (nem a ruszin). A 2002-ben szereplő 3 ukrán személy Ukrajnából betelepült pravoszláv vallásúakat takar. A statisztikákban szereplő csaknem 10%-os nem magyar nyelvű lakosság körében kevesen vannak olyanok, akik nem beszélnek magyarul. A 80 éve szlovákként, ruszinként betelepülők leszármazottai nagyobb részben ma ugyanúgy használják a magyar nyelvet, mint az itteniek. A vegyes házasságban élők is igyekeztek a falu nyelvét elsajátítani, sikerrel. A jelentős cigány lakosság épp csak feltűnik a statisztikában, 3 fő. Utóbbi adat nem fedi a valóságot. A nagytárkányi cigányság népesedési jellemzői ma a demográfiai átmenet ismérveit mutatják. Magas körükben a természetes szaporodás. A magyarokkal ellentétben - ahol 2 gyerek az általános - körükben 8- 10 gyerek sem ritkaság. Nagyon korán, fiatal korban születik az első gyermek, melyet még jó néhány testvérke követ. Ma már Nagytárkányban a gyerekek 30- 40%-a cigány családokban nevelkedik. Az elmúlt években megjelentek a cigány-magyar vegyes házasságok is. A cigány lakosság megnövekedett arányához - a magas természetes szaporodáson kívül - hozzájárult a bevándorlás is. A nagyobb városokból (Kassa) beköltözők már tudnak szlovákul. Amíg volt szlovák iskola, odajártak gyermekeik, most esernyőbe ingáznak. Sajnos sok gyermek speciális iskolai ellátásra szorul. A régi tárkányi cigánycsaládok leszármazottai római katolikusak, magyar anyanyelvűek (ma már ők is jól beszélnek szlovákul). Korábban a zenész cigányok meg40 2002-ben a Kolónia lakóinak száma 29 fő, 13 férfi és 16 nő. 14 éven aluli gyermek mindössze három, nyolc aktív. A házak száma 12. 173
