Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Tamás Edit: Nagytárkány népessége a 18 - 20. században
rogköz átlagos településnagysága ekkor 342 fős (Tamás 1999a, 278). Királyhelmecnek 882, Lelesznek 821, Kisgéresnek 670, Zemplénagárdnak 667, Tiszakarádnak 614, Bodrogszerdahelynek 580, Battyánnak 569, Nagygéresnek 517, Bodrogszentesnek 503, Kiscigándnak 497, Zéténynek 479, Bodrogmezőnek 475, Ladamócnak 461, Radnak 435, Nagykövesdnek 427, Vajdácskának 417, Bélynek 401, Bácskának 380 lakosa volt ebben az időben. A falu kétharmadát alkotó magyarság a XVIII—XIX. század fordulóján római katolikus (1786: 136 fő -38%) és református (1823: 154 fő - 27%) vallású. 1792- ben a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye adatai szerint a lakosság 30%-a görög katolikus vallású (109 fő) Nagytárkányban. A zemplénagárdi parókushoz, Ternai Antalhoz tartoztak - a feljegyzés szerint - magyar nyelvű4 görög katolikusok (Bendász - Kői 1994). 1806-ban számuk már 127 fő (kb. 20-25%). Zelenay György parókus feljegyezéséből tudjuk, hogy közösségének ruszinul és magyarul prédikál (Udvari (szerk.) 1990). Az adatok a település nemzetiségi összetételének megváltozását jelzik a XVIII. század folyamán: ruszinok érkeztek a faluba. Északról délre tartó spontán vándormozgalmuk már a török időkben elérte Zemplén megye déli részét (Paládi-Kovács 1973, 327-368). A közismert jelentősebb megtelepedéseiken kívül szórványként a terület nagyobb részét érintette bevándorlásuk.5 A nagytárkányi ruszin nyelvű görög katolikus népesség megjelenése is ezt a viszonylag gyorsan a magyarságba olvadó szórványbetelepülést jelzi. 1786-ban 6 háztartásban 28 izraelita (7,8%) lakója is volt a falunak. II. József uralkodása után 80 évnek kell eltelnie, hogy valódi statisztikai adatokat eredményező népszámlálásra kerüljön sor Magyarországon. Sőt száz év telik el, míg mai szempontok szerint feldolgozott adatok születnek a népesség-nyilvántartásban. Eközben azonban nem kell eltekintenünk a népesség számára, vallására, nemzetiségére vonatkozó adatoktól. Nagy Lajos 1828-ban kiadott kétkötetes művében településenként rendezett adatok találhatók a népesség számára és vallási megoszlására vonatkoztatva (Nagy 1828). Ekkor Nagytárkány lakossága 578 fő. Az itt élők csaknem háromnegyede katolikus (428 fő - 74%), 14,6%-a református (102 fő), s szerepelnek a zsidó vallásúak is (48 fő - 8,3%). Az adatok jól mutatják, hogy Nagytárkány adatai minden esetben eltérnek a bodrogközi átlagtól (Tamás 1999b). Valamelyest kisebb a népességszáma, mint a területen található települési átlag (574 fő). A Bodrogközben tapasztalható református többséggel (52,2%) szemben, a Felső-Bodrogközhöz (54,5%) hasonlóan, sőt azt meghaladóan kimagasló a katolikus lakosság aránya (74%). A bodrogközi átlagot (4%) jóval meghaladó a zsidóság aránya Nagytárkányban, ez jóval magasabb az északi részen jellemző adatoknál is (Felső-Bodrogköz zsidósága: 4,7%). A település 75 házában átlagosan 7-en, 8-an éltek (7,7 fő; az 1784-es adatok szerint 5,7 fő/ház). Ha valósnak tekintjük mindkét említett adatsort, akkor szűk 40 év alatt 218 fővel növekedett a lakosság a faluban. 4 Magyarország történeti helységnévtára: Zemplén megye (1773-1808) I. Budapest 1998, 243. p. 5 Molnár András: Tekintetes, nemes, nemzetes, Zemplén megye leírása. 1799. Qart. Hung. 61. sz. Kézirattár, OSZK 149
