Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Gyulai Éva: Nagytárkány birtokosai és adózói a 16 - 17. században

A battyáni kastélyban is őriztek halászeszközöket, 1644-ben a kamarai biz­tosok a torony földszintjén, a hadi eszközök, állatbőrök, vaj között a gyalom­­kötelet is felvették a leltárba. A halat szárítással tartósították.213 A leleszi pré­­postság egyik épületének padlásán is összeírtak 15 szárított csukát 1569- ben.214 A nagytárkányi uradalom Thököly korabeli udvarbírói utasításában is sze­repel a különleges halászati eszköz, a gyalom (hosszú, középen zsákos kerítő­háló): „Az gyalom penig, valamikor kegyelmes urunk őnagysága szükségére kí­vántatik, itt való udvarbíró uram szabadossan halásztathasson velle.”215 A gya­lom a környéken mindenütt az uradalmi halastavak halászati eszköze volt. 1561-ben Móré Gáspár birtokos panaszolja be a nagy hatalmú arisztokrata asz­­szonyt, garai Bánffy Katalint, Telekessy Imre özvegyét, mert jogtalanul halász­­tatta a nagyrozvágyi halastavat, ezért Móré Gáspár a gyalom nevű halászhálót is elvette.216 A halgazdaság virágzó gazdasági ág volt a Tisza és Bodrog környékén, de nemcsak a folyóvizekben, hanem az ezekből elrekesztett halastavakban is. A Nagytárkányhoz közeli Agárdon, a leleszi prépostság jobbágyfalujában 3 halas­tavat is létesítettek, hiszen a szerzetesi étrend különösen sok halat igényelt. 1569-ben három halnevelő tóról emlékezik meg az agárdi urbárium, a Mikona (Mykona), a Márton-tava és a Vértó (Weer tho) nevűekről. A tavak értékére mu­tat, hogy ezek részben a szomszédos birtokosok tulajdonában voltak, a Vértó felét Vékey Ferenc, Nagytárkány földesura birtokolta.217 Nemcsak a jobbágyok, hanem a református pap is halászott. 1643-ban a re­formátus egyházlátogatás során jegyezték fel a jegyzőkönyvbe, hogy a nagy­tárkányi református pap „karácson napján az jég hátán halászott”.218 A reformá­tus egyház javadalmai között is szerepel halak beszolgáltatása. A jegyzőkönyv szerint régi kiváltsága az egyháznak, hogy az egyik nagytárkányi halászóvízből a jobbágyok által kifogott halaknak bizonyos részét, korábban a felét, 1639-ben pedig már csak harmadát a papnak kell beszolgáltatni.219 A Bodrogközben csí­kot is fogtak, a leleszi uradalom 1566. évi urbáriumában a vajdai jobbágyoknak kötelező nagyböjtben egy-egy vödör csíkot adniuk uruknak, a leleszi prépostnak, ennek híján egy-egy báránnyal tartoznak.220 A mezőgazdasági termelésben a gabonatermesztésre a talaj csak korlátozot­tan volt alkalmas, Nagytárkány lakosai a 19. század végén így jellemzik a termő­213 Turris... in primo inferiori fornice... funes pro retibus piscium alias Gyalom kőtél No 1... In superiori fornice... Pisces sied No. 3. MOL UeC 7/31 214 In tecto cuiusdam domus. Pisces lucei exsicati - 15. MOL UeC 18/17 215 Függelék I. 216 Tóth 2001. 1148-1149., 1150-1151., 1611-1612. sz. 217 MOL UeC 18/17 218 Zoványi 1909. 397. p. 219 Vagyon egy halastó, melyből ennekelőtte a halászok felét adták, mostan harmadát. (1639) Dienes 2001. 335. p. 220 Possessio Wayda... Ad Quadragesimam singuli coloni singulas chykonum hydrias dare debent. Si quando autem chykones propter eorum inopiam reddere non possent, singuli singulos agnos dare tenentur. (1566). Marsina-Kušik 1959. 231. p. 114

Next

/
Oldalképek
Tartalom