Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Gyulai Éva: Nagytárkány birtokosai és adózói a 16 - 17. században
fogadta fel, s általában több falu gyermekeit oktatta. A nagytárkányi tanító Bélyben és Agárdon is tanított, s a 17. század első felében egy szécsi csötört [= helyi gabona-űrmérték] gabonát és 3 dénárt adott minden jobbágy a rektornak vagy mesternek. Az özvegyek másfél sing házivásznat. A tanítónak az oktatáson kívül sokféle tennivalója volt az egyházban és a falu életében is, többször prédikált, könyörgést tartott a híveknek. Bélyben minden második vasárnap reggel prédikált a tanító, a heti prédikációt pedig pénteken Bélyben, szerdán Tárkányban tartotta.201 1629-ben Liptai Bazil 19 éves tanító szolgálta az egyházat és a gyerekeket, s ebben az évben a nagytárkányi iskolát pusztán és romosán találták az egyházlátogatók, már 4 éve nem használták.202 4. Táj és gazdálkodás Nagytárkány jobbágyi társadalma gazdálkodását is a földrajzi környezet határozta meg, az ártéri homokdombokra települt falu kültelki állománya és a határ egyéb részei ugyanis az alföldi folyóvá lett Tisza homokos partján terültek el. A gazdálkodás táji és kultúrtáji környezete jól kiviláglik Tasnádi Nagy Gyula említett 19. század végi kutatásának dűlőnévgyűjtésében, hiszen a földrajzi nevek évszázaddal korábbi állapotokat is megőriztek. Nagytárkány 19. század második felében dokumentált földrajzi nevei a folyó menti tájat festik le: Tisza-kertek, Akasztóhomok, Örvénytó, Paptó; dűlők: Remete-pázsit, Temetőjárás, Kertalja, Ördöngőshomok(domb), Veres hegy, Borsószer, Tippan, Cserni-járás, Gömböczös hát, Gömböczös oldal, Vesszős, Rakottyás, Nyárjas, Kis Horgas, Gombódás, Szénazsák, Szabács-ól, Nagykert, Liget, Kis Örvényszög, Holt Tisza, Nagyér (holtág).203 A földrajzi nevek folyóparti kertekre, homokos dombokra (hát, oldal) utalnak, továbbá vízparti növényzetre: Vesszős, Tippan, Rakottyás, Nyárjas. A török korban a Tisza mentét még erdőségek borították. Az I. katonai felmérés 1788-ban is sűrű erdőket talál Nagytárkányban, amelyek a Tisza áradásakor teljesen vízben állnak, s egyes helyeken még a víz visszahúzódása után sem száradnak ki teljesen. Árvíz idején csak csónakkal lehet az erdőn átkelni.204 Az ártéri tölgyerdőket 1766-ban is említi az ungvári uradalom összeírása: Záhony határában, a Tiszán túl fekszenek a salamoni erdők, melyeket egy régi Tisza-ág vesz körül, s ha az erdőket a Tisza elönti, a fák kiszáradnak és terméketlenül maradnak. Ugyanez az összeírás az Ung megyei Győröcske falu tárkányi határában említi a Tisza által gyakran elöntött, száraz időben makkoltatásra használt tölgyerdőket.205 A református egyház javadalomkönyve szerint a 17. század ele201 Uo. 336. p. 202 Dienes 2000. 166. p. 203 Tasnádi Nagy 1881 (OSZK Föl. Hung. 1932) I. köt. 496. p. 204 An der Theis sind starke dichte Waldung, diese stehen bey überschwemung ganz im Wasser, und bleiben nach verlauf dieser hie und wieder Sumpfe die nie austrockenen stehen, zur zeit der Überschwemmung kann man durch diese Waldung Mittelst Kahner passiren. I. katonai felmérés DVD-ROM 205 MOL UeC 122/37(a) 112
