Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Gyulai Éva: Nagytárkány birtokosai és adózói a 16 - 17. században
battyáni, nagytárkányi kastélyuk kápolnájában, házi káplán, gyóntató, missziós szerzetes alkalmazásával gyakorolták vallásukat, akikben nemcsak a birtokosok, hanem a kastély és uradalom katolikus tisztviselői, illetve a tárkányi várban szolgált római valláson levő katonák is megtalálhatták lelki gondozójukat. Miután a nagytárkányi kastély kápolnáját Tárkányi István felépíttette, Kassáról hívott papot, hogy 1648 ádventjében, Szent Luca napján felszentelje, de a kassai tanács a rossz közbiztonság miatt nem engedte el István papot, s úgy határozott, hogy csak a karácsonyi ünnepek elmúltával mehet.177 De tartottak kastélyaikban protestáns papot is, 1648-ban a battyáni udvari prédikátor Ürgéssei Imre, aki egykori kassai prédikátor volt.178 A battyáni kastélyban a kápolna mellett imatermet is berendeztek. Nagytárkány lakosai már a 16. század második felében áttértek a protestáns vallásra, s a 17. században jó részük a református egyházhoz tartozik. Az első református lelkész nevét - latinul: Joannes Regiopolitanus (Királyhelmeci? János) az 1585. évi gabonadézsma-jegyzékhez csatolt nyugta őrizte meg, amelyben Nagytárkány mint anyaegyház és leányháza, Bély lelkésze tanúsítja, hogy átvette az egyházi tizedből az őt megillető nyolcadrészt, az oktávát.179 A helyi egyház lelkészének járó hányadot a protestáns papoknak is kiadták a dézsmából (amelyet egyébként ekkor a Kamara bérelt az egri püspökségtől). A nyugta igazolja, hogy Nagytárkányhoz mint anyaegyházhoz tartozott Bély református lakossága is, a nagytárkányi pap járt ki a bélyiekhez is prédikálni, istentisztelet tartani, esketni, temetni. 1605-ben Thúri Lőrinc a lelkész Nagytárkányban,180 az 1629. évi egyházlátogatás során pedig Békési János volt a pap, de éppen távozni készült az eklézsiából.181 1630-ban Szikszai Mihályt iktatja be a zempléni egyházmegye zsinata a tárkányi lelkészségbe.182 1639-ben éppen akkor ért a vizitáló esperes, Miskolci Csulyak István Nagytárkányba, amikor a lelkész, Erdélyi Ambrus haldoklóit, s másnapra meg is halt.183 A nagytárkányi református templom pontos helyét nem lehet a források alapján meghatározni, nem tudjuk, kőből vagy romlandó anyagból épült-e, elhanyagoltsága azonban feltűnt a vizitálóknak. 1629-ben nem volt pléhvel befedve a templom, a parókiát sem lakták. Az 1640-es években Szikszai Mihály a nagytárkányi prédikátor.184 Az 1680-as években Bélyi Pál református lelkész szolgál 177 1648. die 3 Decembris. Az kápolnát, Tárkáni uram épületit elvégezvén, István pap uramat annak consecrálására pro 13 praesentis Tárkányba kívánná. Deliberatum: A mostani rossz hírekhez meg kell őkegyeimének írni, halassaz az ünnepek utánra. Kassa város jegyzőkönyv. AZT 1916. 27. p. 178 AZT 1917. 281. p. 179 Ego Joannes Regiopolitanus minister ecclesiae quae est in Nagi Tarkan... nobis octavam partem decimae tam ex Nagi Tarkan, quam ex pago filiali nomine Bell intégré soluisse nosco. MOL E 158 Zemplén 1585/1 180 Laurentius Thurinus dispensator mysteriorum Dej minimus in Nagi Tharkanj... MOL E 158 Zemplén 1605/2 181 Zoványl 1906. 93-94. pp. 182 Zoványi 1909. 408. p. 183 Zoványi 1906. 397. pp. 184 Zoványi 1909. 418. p. 108
