Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Gyulai Éva: Nagytárkány birtokosai és adózói a 16 - 17. században
16. táblázat Nagytárkány adózói 1696-ban Jobbágy neve Ökör Vetés* (telek) Dézsma (kereszténypénz) 1.Puskás Mihálv bíró 2.Varga János 1 12 12 dénár + 12 dénár (méh) 3.Szakács György 1 12 12 dénár 4.Orosz Istvánx 8 5.Nagy Mihálv 8 6.Szaniszló János 8 7.Varga István 12 dénár 8.Hatházi István 12 dénár 9.Bodnár Szaniszló 12 dénár 10.Sáfár Mihály 12 dénár 11.Szopkó István 12 dénár 12.Mackó Ferenc 12 dénár 13.Lőkös György özv. 12 dénár *vetőmag pozsonyi mérőben Forrás: MOL E 159 Zemplén 1696 és E158 Zemplén 1696/6 A különböző összeírástípusok megint arra engednek következtetni, hogy a parasztok többféle jogcímen vettek részt a termelésben, s telkes jobbágyokon kívül a falu gazdáságának még számos szereplője lehet. Az 1696. évi állami (dicalis) adóösszeírásban az adómentes falusi bírón kívül csak 5 jobbágyot vettek fel telkesként, kettejük földjét 12 pozsonyi mérésre, hármójukét 8 pozsonyi mérősre becsülték, azaz kültelki szántójukba ennyi vetőmagot lehetett elvetni, így a szárazűrmérték egyben területi mérték is. A szántómennyiség is jelzi, hogy a nagytárkányi jobbágyok nem egész, hanem töredéktelken gazdálkodtak, fél-, esetleg negyedtelken. Igás állatuk csak a 12 mérős földdel rendelkezőknek volt. Ugyanebben az évben a gabonadézsma-összeírásban 7 nagytárkányi kereszténypénzes szerepel, mindannyiuk 12 dénárral, azaz a dézsmaszedők nem találtak dézsmálható mennyiséget aratás után. Érdekes, hogy csak két telkes jobbágy szerepel a dézsmaadók között, a 6 kereszténypénzes, a valódi zsellérek nem rendelkeztek szántóval, s még feltűnőbb, hogy 3 telkes jobbágy kimaradt a dézsmajegyzékből. A két lista összevonása azonban a 17. századi jobbágyi család- vagy háztartásfőknek a valósághoz közeli értékét (13) mutatja. A 13 nagytárkányi adózó parasztcsaládból csak kevesen szerepeltek az 1684. évi urbáriumban is (Sáfár Mihály, Szakács György, 1684-ben özv. Szakács Jánosné is, Szopkó János majd Szopkó István, Varga János és fivére Gáspár, majd Varga János és István), az 1645. és 1662. évi dézsmalistán azonban feltűnnek olyan nevek, amelyeket 1696-ban is viselnek Nagytárkányban (Nagy Mihály, Bodnár Mihály majd Szaniszló, Puskás Mihály, aki bíróságot visel). Van olyan család is, amely a 17. század utolsó harmadában tűnik fel Nagytárkányban: 1688-ban és 1696-ban Lőkös János özvegye szerepel zsellérként a dézsmajegyzékben, de vannak teljesen új nevek is, viselőjük nem sokkal korábban költözhetett a faluba (Hatházi, Mackó, Szaniszló). A 17. század végén kb. 15 jobbágyi háztartás alkotta a falu társadalmának gerincét, s ha ezt az értéket visszavetítjük a 16. század közepi 17 dézsmaadóra, úgy tűnik, a népesség száma nem változott 106