Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: Az 1848 - 1849-es forradalom és szabadságharc mátyusföldi eseményei
tásokra 63 településről érkezett választók tömegesen kiáltozták az egyetlen jelölt, Olgyai Lajos, a Felső-csallóközi járás főszolgabírójának nevét, akit ezután Földes Gyula választási elnök a kerület megválasztott követének hirdetett ki.2'' A szenei választókerületben az előzőekkel ellentétben voksolás döntött a választás eredményéről. A 2020 választó két jelölt közül választhatott: Fekete Ferenc volt megyei alispán és országgyűlési követ, és a borsai származású Szüllő György megyei esküdt közül. A leadott szavazatok alapján Szüllő György csaknem 2/3-os többséget - 1236 voksot - szerzett, így ő indulhatott a pesti országgyűlésen. Megválasztását a Márczius Tizenötödike c. pesti radikális lap ironikus hangvétellel konstatálta: a címeres ökreiről hírenc Szene egy hónapja ivástól és korteskedéstől hangos, de „esküdt komisszárius nemes Szüllő György úr még csak nem is konyít hozzá, mit fognak igazán néhány nap múlva abban a Redoute épületben csinálni”.25 A nagyszombati választókerületben a követválasztás két napot vett igénybe. A június 19-én megkezdett voksolást Nagyszombat város választói joggal bíró polgársága, a régi kiváltságos jogainak el nem ismerésére hivatkozva öt fő kivételével bojkottálta. A viszonylag alacsony részvételi arány - 56,4% - mellett zajlott voksolás során a kerületben indult három jelöltre összesen csak 1468-an adták le szavazatukat. Gr. Pálffy Móric volt megyei főispán és Jablanczy Sándor ellenében Csehy Zsigmond Pozsony megye Külső járásának szolgabírája kapta a legtöbb szavazatot.26 A galántai és a vágvecsei választókerületben a többi kerület békés eseményeihez viszonyítva a voksolás kisebb-nagyobb rendbontás mellett zajlott. Galántán a voksolás június 19-én szintén reggel kilenc órára volt meghirdetve. A mezőváros és a környék 25 településének választói Sebestény László galántai plébánosra és Marczell János nebojszai birtokos, megyei esküdtre adhatták le szavazatukat. Amikor a vágai, vágszerdahelyi és a galántai szavazókra került volna sor, és nyilvánvaló volt már Sebestény győzelme, „az uczán csoportozva együtt álló s várakozó választók közt a szokotnál élénkebb zajt hallottunk, s ugyanakkor Marczell János Úr is hozzánk bé jővén jelentette, hogy a választók közt egyenetlenség támadott, mire az uczára kimenvén láttuk, hogy egyik fél a másiknak zászlóját és névtáblácskáját elvenni kívánván, azt összetörte, s e miatt egymás közt verekedés nélkül erősebben tolongtak".27Az incidens miatt Thebery Ferenc járási főszolgabíró és választási elnök a szavazatszedést fél órára felfüggesztette, majd mikor megnyugodtak a kedélyek, a választást szabályszerűen befejezték. A szavazatszedés után Sebestény László galántai plébánost óriási fölénnyel országgyűlési követnek hirdették ki. Sebestény elsősorban radikális fellépésének köszönhette győzelmét.28 Vágvecsén a választás június 24-én délelőtt tíz órakor kezdődött. A 29 településből álló választókerület lakossága két jelöltre szavazhatott: Keresztúry Józsefre, a népkör jelöltjére és a mérsékelt radikális Rudnyánszky Jánosra. A borongós idő ellenére a választók zászlókkal a kezükben kocsikon érkeztek, még jóval a kezdés előtt a helyszínre. Hosszú egyeztetés után a szavazatszedés Czigler Ambrus megyei esküdt kocsmájának fészerében kezdődött meg. A voksolás 98
