Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Novák Veronika: A Mátyusföld a törökök szomszédságában és II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának idején
dósult, kivéve a Nagyfödémestől nyugatra és északnyugatra eső falvakat. Az 1664 szeptemberében megkötött békeszerződés elismerte a török uralmat 21. A megerősített galántai úri. felső Esterházy-kastély ezen a területen, és így új közigazgatási rendszer jött itt létre. Az elfoglalt területen bevezették a török közigazgatást. A városok, falvak lakói a töröknek voltak kénytelenek adózni. Az 1663-as török adóösszeírás idején4 Sellye náhijébe (közigazgatási egység, járás) 42 falu tartozott. Sellyén 59 személy, 46 háztartás összesen 12 260, Pereden 61 személy, 47 háztartás 13 010, Királyfán 30 személy, 22 háztartás 7660, Vágán 3 személy és 3 háztartás 1335, Alsószeliben 3 személy és 3 háztartás 1220, Felsőszeliben 6 személy, 6 háztartás 1425, Zsigárdon 8 személy, 8 háztartás 2180, Deákin 61 személy, 39 háztartás 9990, Vízkeleten 7 személy, 7 háztartás 2175, Tallóson 7 személy, 7 háztartás 3500, Kajaion 12 személy 10 háztartás 2020, Taksonyon 7 személy, 7 háztartás 3050, Kürtön 8 személy, 8 háztartás 3910, Vezekényen 7 személy, 7 háztartás 3165, Nagy- és Kismácsédon 5 személy, 4 háztartás 2070, Diószegen 4 személy, 3 háztartás 1660, Kosúton 4 személy, 4 háztartás 2590, a két Födémesen 4 személy, 4 háztartás 2500, Nyéken 3 személy, 3 háztartás 2010, Galántán 5 személy, 5 háztartás 2100, Nyárasdon 4 személy, 3 háztartás 1300, Nebojszán 2 személy, 2 háztartás 1000 akcse adót fizetett. A másik török közigazgatási egység központja Nyitra volt. Az ide tartozó Farkasdon 92 személy, 72 háztartás 14 170, Sókon 22 személy, 14 háztartás 5312, Szelőcén 13 személy, 8 háztartás 2810, Negyeden 49 személy, 29 háztartás 8254 akcse adót volt kénytelen a töröknek fizetni. A falvak és városok 66
