Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Novák Veronika: A Mátyusföldi települések okleveles források tükrében
rábbi, még a magyarok bejövetele előtti vásárhelynek tartja, amit nemcsak a település nevével, hanem a helyi templom védőszentjének megválasztásával is bizonyítani látszik. Szent Jakab, a helyi templom patrocíniuma a kereskedők védőszentjeként volt főleg ismert. Alsószerdahely az egész középkoron át megmaradt az esztergomi érsekség birtoka. Szered neve először Zereth formában egy, az esztergomi érsek által kiadott, 1313-ban kelt oklevélben fordul elő. Ezzel az oklevéllel az alsószerdahelyi plébános kapta meg Szered tizedének egyharmadát, hogy az elpusztult Alsószerdahelyt és annak templomát újraépítse. Szered 1361-ben és 1400-ban is már mint vásárhely említődik.Zsigmond 1422-ben Semptének vámkiváltságokat adományozott, minden bizonnyal ez érvényes volt Szeredre is. A 15. század elején már a semptei várhoz tartozott. Már 1423-ban több kézműves említődik Szeredben. 1523-ban Sempte, Cseklész, Szene, Felsőszeli lakóival együtt a szerediek vámmentességet kaptak az uralkodótól. Mátyusföld a Mohács előtti évszázadokban fejlett falurendszerrel bírt. Természeti adottságának megfelelően lakói főleg földműveléssel foglalkoztak, de a mezővárosokban és a falvakban már jelen voltak a kézművesek is. A falusi közösségek mellett már 1526 előtt létrejöttek városi közösségek is. Ezek közül Szered-Sempte, Sellye, Szene bírt nagyobb jelentőséggel. Rajtuk kívül már a 16. század elején más mátyusföldi települések is a mezővárosok közé tartoztak. Kibontakozásukat, fejlődésüket jelentősen gátolták a török háborúk. Jegyzetek 1 Györffy Georgius: Diplomata Hungáriáé antiquissima. Budapest, 1992, 25-41.; Marsina, Richard: Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae. I. Bratislava, 1971, 47-48. (a továbbiakban: Marsina I.) 2 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1988, 717. 3 Marsina I. i. m. 62., 197. 19. Részlet Lázár deák 1528-ban kiadott térképéből 60
