Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Novák Veronika: A Mátyusföldi települések okleveles források tükrében

A legrégibb fennmaradt oklevél, amelyben Vága neve írásos alakban előfordul, 1259-ből származik, IV. Béla király ezzel az oklevéllel a pozsonyi ispán kérésére Rexit pozsonyi várjobbágy földjét Vágai Damjánnak adta. Az oklevél bizonyítja, hogy Vága ekkor már fejlett település volt, hiszen a nevezett személy innen származott. 1326-ban Gergely comes Vágát az esztergomi érseknek, Boleszlónak adta tartozásáért. Gergely Vágát vétel által nyerte. Vága megszerzésének idején az esztergo-15. Másoló szerzetes mi érsek már rendelkezett birtokkal a környéken, 1283-ban

ugyanis IV. László király az esztergomi érseknek ajándékozta Ónyt.

Kosút legrégibb írásos emléke feltehetően 1214-ből való, amikor a Sala birtok határleírásánál említődik egy Cusoud falu. Ugyan már egy magát 1138-ra datáló hamis oklevélben feltűnik egy Qusoud település felé vezető út. Mivel hamis oklevélről van szó, ezt az évet nem vehetjük legrégebbi említésnek. Cosodi néven említésével 1293-ban találkozunk, amikor egy Pál, Kozma fia származtatja magát e faluból. 1279-ben Vízkelettel együtt említődik. Minden bizonnyal a település kezdetétől több nemesi család birtoka volt, ezt látszik bizonyítani a már említett 1323-as oklevél is, ahol Farkas fia, Mihály, Sándor fia, István és testvére, Lőrinc, valamint Mortunus fia, Tamás vallották Kosutot birtokuknak. A 15. században a Hideghéti és a Hegyi család említődik több ízben. Már a 14. század elején a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt templommal rendelkezett. Fejlődése szorosan összefügg Hegy fejlődésével.

Hódi említése 1291-ből való, amikor Buken, Buken fia, aki a Hont-Pázmány nemzetség leszármozottja volt, a Hódi birtokot lányának, aki András fia, Péternek volt a felesége, valamint unokájának, Farkasnak ajándékozta. 1464-ben Hódit Mátyás király Rétéi János fia, Istvánnak ajándékozta. A 15. század folyamán birtokot szerzett a faluban a Borsi, a Balog, valamint a Fekete család is.

Taksony első írásbeli említése hiteles forrásban 1214-re tehető. Igaz, már egy magát 1138-ra datáló oklevélben említődik, de mivel ez egy hamisítvány és valójában csak 1210 körül készült,13 nem vehető alapul az első írásbeli említéshez. Mindkét oklevél a Sala birtok határainak leírásával függ össze, bennük Taksony Tohcsun, Tochsun alakban szerepel, és mint a pozsonyi királyi várbirtok. 1269-ben IV. Béla király Leek fiainak, Ivánkának és Istvánnak adományozott Taksonyon öt ekealjnyi földet. A két nevezett testvér, valamint Domokos fiai, Moych, Chama, Jakab és Lipolt még ugyanazon évben megosztoztak birtokai51