Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: A Mátyusföld közigazgatásának alakulása
5 Kristó Gyula: A Kárpát-medence és a magyarság régmúltja. Szeged, 1993, 117-118.; Magyar történeti fogalomtár. I kot. 255.; Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet. Budapest, 1998, 125-126.; Žudel, Juraj: Stolice na Slovensku. Bratislava, 1984, 11. 6 Mezei i. m. 130. 7 Uo. 8 Nováková, Veronika: Nitrianska stolica do roku 1526 (Vývoj správy a spľsomňovania). Slovenská archivistika, 1984. 2. sz. 37.; uô: Nyitra, Bars és Abaúj vármegyék tiszségviselői és oklevélkiadásuk 1526-ig. In: Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv XVI. Nyíregyháza, 2003, 29-30. 9 Bilkei Irén: Zala megye közigazgatása a kezdetektó'l 1541-ig. Zala megye archontológiája 1138-2000. Zalaegerszeg, 2000, 10-11.; Botka Tivadar: A szolga bírák hivatalárul. 1828. (Kézirat, 39.); Mezey i. m. 182. 10 Bilkei i. m. 11.; Rábel László: A vármegyék múltja és jövő hivatása. Sopron, 1911, 48-51.; Palugyay Imre: Megye rendszer hajdan és most. Második kötet. Pest, 1844, 142-164.; Zsoldos Ignác: A szolgabírói hivatal. Pápa, 1844, 25-34. 11 Novák V. i. m. 30., 50. 12 Štátny archív v Bratislave, pobočka Šaľa (a továbbiakban: ŠA B PŠ). Magistrát Šamorľn. Pozsony vármegye 1553. évi portális összeírása. 13 A fő járás települései (részlet): Boldogasszonyfalva (Boldogfa), Szempcz, Magyarbél, Németbél. Hegyi Imre szolgabíró járása: Szered, Alsócsőpen, Felsőcsőpen, Alsó Súr, Fölső Sur, Nagy Sűr, Farkashida, Keresztúr, Zavar, Kislocz, Nagylocz, Kis Zely, Nagy Zely, Madarász, Zilincz, Apay, Maytény, Geszt, Sz.Abraham, Kismácséd, Diószegh, Nagy Mácséd, Gaan, Szerdahel, Vaaga, Galanta, Taxon, Öön, Totnyárasd, Palocz, Deaky, Pered, Zsigárd, Alsó Szely, Fölső Szely, Vezekén, Nyék, Kürth, Kosolth, Vizkeleth. Gáncs Miklós szolgabíró járása (részlet): Thorony, Körmösd, Zone, Pintek Sur, Nagy Sur, Kiral Falva, Papfalva, Födémes, Nagy loka, Kis loka, loka Úyhel. 14 Štátny archív v Bratislave (a továbbiakban: ŠA B). Župa bratislavská I. (a továbbiakban: ŽB I). AC 1743 F7 N15.; Conscriptio Individuális Locorum Processi Inferiori Extraneo ingremiatorum Anno 1785.; Žudel i. m. 37. 15 Halász Imre: Zala megye közigazgatása 1849-1860. Zala megye a/chontológiája 1138-2000. Zalaegerszeg, 2000, 90. 16 Utasítás Magyarország ideiglenes közigazgatási rendeletének életbe léptetésére. 17 Országos Kormánylap, V. évf. II. köt. Buda, 1854, 179.; Szita János: A magyar közigazgatás területi rendezése a Bach-korszakban és az 1849. március 4-i osztrák alkotmány. Jogtörténeti tanulmányok. 5. 321-335. 18 Uo. 24. §. A rendelet alapján a magyarországi cs. k. főkormány 1856. június 20-án hirdette ki a budai, a pozsonyi és a soproni közigazgatási területek politikai felosztását. E szerint a Vágsellyei járásba a következő községek tartoztak: Barakony, Deáki, Diószeg, Eperjes, Farkasd, Nagyfödémes, Pusztafödémes, Galánta, Gány, Hegy, Hidaskürt, Hódi, Nagy- és Kis-Jóka, Újhely-Jóka, Kajal, Királyrév, Vágkirályfa, Kossuth, Nagy-Mácséd, Kis-Mácséd, Nádszeg, Nebojsza, Negyed, Nyék, Pered, Sellye, Felső- Szeli, Alsó-Széli, Taksony, Tallós, Toós-Nyárasd, Vágha, Vezekény, Vízkelet, Zsigárd. 19 Magyarország tiszti névtára 1863. Pest, 101-103. 20 Pozsony vármegye szervezete az 1870. XLII. t.cz. alapján. Pozsony, 1872, 17. §. 21 Lőrinczy György-Gyürky Géza: Nyitra vármegye önkormányzata és közigazgatása. In: Borovszky Sámuel (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. CD-ROM.; Žudel i. m. 83.; Sprievodca po archívnych fondoch - Štátny archív v Nitre. 21. 22 Lőrinczy-Gyürky i. m. 41
