Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: A Mátyusföld közigazgatásának alakulása
tára is utal a törvénybfró hivatalának kialakulása. A jegyző, nótárius végezte a mezővárosok hivatali írásbeliségét. Az írásbeliség kialakulása magával hozta a pecséthasználatot. Mezővárosaink közül elsőként Szered (1461) és Sempte (1472) használta saját pecsétjét, majd a 16-17. századtól csaknem minden településen általánossá vált. A városi jelleget kihangsúlyozó pecsétkép (Szered - a semptei vár) mellett több esetben azok körirata utal a mezővárosi jogállásra pl.: Vágsellye (SIGILLVM OPPIDI SELLYENSE), Vágszerdahely (SIGILLVM OPPIDI SZERDAHEL), Mocsonok (MOCZONAK VÁROS), Sempte (SIGILLVM OPPIDI SEMPTE), Farkasd (FARKASD VÁROS) és Szene (SIGILLVM CUMMUNITATIS OPPIDI VVARDPERG) esetében. Galánta történelmi pecsétje pecsétképében Szent Istvánt, köriratában pedig a SIGILLVM NOB OPPIDI GALANTHA (Galánta nemes mezőváros pecsétje) megjelölést tartalmazza.51 A mezővárosok száma koronként változó volt. Általában megállapítható, hogy a Mohács előtt privilégiumot szerzett mezővárosok egészen 1848-ig funkcionáltak. Sőt a közhasználatban a mezőváros megjelölést a 20. századig használták annak ellenére, hogy az 1871:21., a községek rendezéséről szóló törvénycikk ilyen típusú települést nem ismert. 1. táblázat. Mátyusföldi mezővárosok 1773 és 1851 között55 Mezőváros 1773 1851 Diószeg-X Farkasd-X Galánta X X Mocsonok X X Sempte X X Szene X X Szentábrahám X X Szered X X Vágsellye X X Falusi (községi) igazgatás A feudalizmus alatt a magyarországi települések zömét a falvak alkották. A Mátyusföld településeinek abszolút többségét a földesúri hatóság alatt állt, szokásjogon alapuló jobbágyfalvak képezték egészen 1848-ig. Kialakulásuk a 14-15. századra tehető. Sajátos közigazgatással bírtak, korlátozott önkormányzati jogkörük a szokásjogra épült falutörvényen alapult. A középkori jobbágyfalvak igazgatása több feladatot foglalt magában. Mint faluközösség igazgatta a falu közös vagyonát, a közös mezőgazdasági termelés során a határt vetésforgóra osztotta, a földesúri, állami és egyházi adót a közösség tagjaira kivetette és begyűjtötte, valamint felügyelt a község belbiztonságára, ami végső soron bizonyos fokú bírói jogköröket is vont maga után. A jobbágyfalvak hatósága a faluközösség által választott bíróból és az esküdtekből állt.56 34
