Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: A közegészségügy alakulása és jótékonysági intézmények a Mátyusföldön
A sebészek, felcserek mellett a bábáknak (szülésznők) is jelentős szerepük volt elsősorban a várandós nők egészségügyi ellátásában. Mária Terézia felvilágosult uralkodásának volt köszönhető, hogy a 18. század második felében a bába (lat. obstetrix) hivatala csaknem minden településen meg volt szervezve. Kivételt képeztek a kisebb települések, melyek közösen alkalmaztak bábát. Például a galántai bába körzetébe tartozott a szomszédos Hódi, de ugyanakkor közös bábája volt Gány, Barakony és Nemesnebojsza falunak is. A sebészektől eltérően többségük még a század végén sem rendelkezett szakképzettséggel. Képesítésüket a helyi plébános a megyei esküdttel együtt vizsgálta.12 1. táblázat. Pozsony vármegye Alsó-Külső járásában működő bábák jegyzéke 1768-ból (részlet) Település Bába Település Bába Alsó- és Felsőcsöpöny Pauló Erzsébet Eperjes Tóth Anna Galánta Nagy Zsuzsanna Barakony Nagy Ilona Gány Nagy Ilona Nemcskajal Takács Erzsébet Geszt Roznyovszky Mária Deáki Szabó Katalin Hódi Vörös Katalin Vízkelet Ungerstorff Mária Kismácséd Pucsalka Katalin Felsőszél i Nagy Judit Nagymácséd Boros Katalin Alsószcli Szőcs Ilona Nagysúr Mihók Dorottya Nádszeg Horváth Judit Nemeskosút Vörös Katalin Ncbojsza Nagy Ilona Szered Pauló Erzsébet Tallós Szőke Katalin Taksony fal va Makány Jakabné Diószeg Nagy Anna Vága Porté Éva Hegy Ungerstorff Mária Vágszerdahcly Kollár Anna Hidaskiirt Paulovics Katalin Valtasúr Steruzky Katalin Pered Micsoda Mária Varrasúr Danyó Katalin Zsigáid Gondi Katalin Annak ellenére, hogy Mária Terézia évtizedeken át szorgalmazta az egészségügyi szervezet kiépítését, II. József kormányzásának kezdetén 1780-ban Pozsony megye szakigazgatási apparátusa között nem szerepelt a rendszeresített állással bíró megyei főorvos. A vármegye nép- és állategészségügyi feladatainak elvégzését ellátó megyei főorvos mellett 1780-ban a megye 6 járása közül egyiknek sem volt sebésze, de járási bábája (szülésznője) sem.13 Öt év múlva a helyzet lényegesen megváltozott. A Helytartótanács 1785-ben kiadott rendelete szerint minden járásban a házi pénztár terhére a megyék kötelesek voltak egy sebészt és egy bábát alkalmazni.1,1 1786-ban a megye egészségügyi közegének élén ennek alapján már a szervezett állású megyei főorvos állt, aki az 5 közigazgatási járásban tevékenykedő 5 járási sebész tevékenységét felügyelte.15 Az Alsó-Külső járás megyei sebésze Szentkirályi László volt, akinek fizetését 150 ftban szabták meg. A Szeredben székelő járási sebész alacsony fizetése miatt magánpraxist is folytatott.16 Szeredben Szentkirályin kívül Nágel Károly is foglalkozott orvoslással, aki viszont minden erejével igyekezett ellehetetleníteni Timanóczy Ferencet új rendelőjének megnyitásában 1786-ban.17 311
