Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Németh Erika: A Mátyusföld társadalmi, nemzetiségi és vallási összetételének alakulása
benépesülő vákuumterületek összezsugorodása a Felvidék etnikai, vallási térszerkezetének stabilitását okozta. A 18. század közepére egyértelművé vált, hogy a felvidéki lakosság, pontosabban a Mátyusföldön élő etnikum nagyrészt római katolikus vallású és mintegy ötödé protestáns vallású. Mária Terézia nagyszabású egyházpolitikájával rendezte a görög katolikus egyházmegyék helyzetét, újjászervezte a római katolikus egyházakat, 4 katolikus érseki tartományra osztotta fel az ország területét (esztergomi, egri, kalocsai, zágrábi). A katolikus egyház fő feladata ezen a vidéken a vallási falusi élet színterének (templomok, plébániák épftése, papnevelés) minőségének javítása volt. Mária Terézia uralkodása idején a Mátyusföldön élő nemzetiségek közül túlnyomórészt a magyarok alkották a legnagyobb csoportot, ezt bizonyítja az 1715-ös és az 1720- as népszámlálás is (lásd. az 1. a és az 1. b táblázat). la. táblázat. Mátyusföld lakosságának nemzetiségi összetétele 1715-ben Nemzetiség 1715 magyar német tót v. rutén összesítés vidék Galánta és környéke 568 20 174 762 Vágsellye és környéke 127 3 45 175 Összesítés 695 23 219 937 % 74% 3% 23% 100% lb. táblázat. Mátyusföld lakosságának nemzetiségi összetétele 1720-ban Nemzetiség 1720 magyar német tót v. rutén összesítés vidék Galánta és környéke 510 15 170 695 Vágsellye é: környéke 130 3 26 159 Összesítés 640 18 196 854 % 75% 2% 23% 100% 300
