Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Szabó Eszter: Mátyusföldi egyháztörténet

lerantiale) teszi lehetővé. Engedélyezi, hogy ott, ahol legalább száz nem katoli­kus család él, a protestánsok templomot, iskolát és paplakot építsenek. A tör­vény hatására Mátyusföldön is újraélednek a protestáns gyülekezetek, és meg­indul a torony és harang nélküli, az utca felőli bejárattal nem rendelkező protes­táns templomok építése. A reformátusok legkorábban, 1784-ben Jókán, Negye­den és Zsigárdon építik meg a templomot, 1785-ben Farkasdon, 1786-ban Deákin. Evangélikus templom 1786-ban Alsószeliben, 1788-ban Nagygurabon, 1790-ben Felsőszeliben épül.48 II. Lipót tovább bővíti a vallási jogokat, 1791-től mindenki számára biztosított tornyok, harangok, iskolák és temetők használata is. A földbirtokosok pedig kötelesek az építésükre telket adni.49 így biztosít a pannonhalmi apát is a deáki reformátusoknak 1819-ben toronyhelyet.50 A sóki reformátusok 1806-ban építik fel templomukat.51 A teljes vallásszabadságot csupán az 1848. évi áprilisi törvények biztosítják. A kétszáz évig tartó ellenreformáció hatására azonban lényegesen csökken a protestáns vallásúak száma. Míg a vizsgált terület a reformáció kezdeti idősza­kában csaknem teljesen protestánssá válik, az 1800-as évek közepére már csak néhány településen élnek nagyobb számban reformátusok és evangélikusok. Az első világháború az egyházakat sem kí­méli. Az egyházközségek férfitagjait a frontra viszik, a harangokat hadi célokra rekvirálják. Az 1918-as impériumváltás megszünteti a re­formátus egyház addigi területi integritását is. Az új egyházkerületek 1920-tól alakulnak meg fokozatosan. A komáromi egyházmegyébe tar­tozó Mátyusföld gyülekezetei a barsi egyház­megyével együtt az újonnan alakult Dunán in­neni (dunai) egyházkerületbe kerülnek. Első püspökük a pozsonyi lelkészként működő Ba­logh Elemér. Az egyház legfőbb szerve az egyetemes református konvent53 Mátyusföld magyar evangélikusai a szlovákiai egyetemes egyházhoz kerülnek, az 1921. évi trencsénteplici alkotmányos zsinat által létre­hozott nyugati egyházkerületbe. A magyar gyülekezetek egy évvel később a Szlo­vákiai Magyar Evangélikus Szövetségbe tömörülnek, és ifjúsági egyesületeket, Leány- és Luther-köröket alapítanak.54 109. A Mátyusföldi Evangélikus Misszió pecsétje 294

Next

/
Oldalképek
Tartalom