Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Szabó Eszter: Mátyusföldi egyháztörténet
za Boldogfa). A komjáti egyházmegye gyülekezetei: Sellye, Alsóvecse (leányegyháza Felsővecse), Deáki (leányegyháza Pered, Hetmény, Zsigárd, Pallóé, Nyárasd), Tornóc, Farkasd, Negyed, Sók (leányegyháza Szelőce) és Szered.33 A 16. század végére már egyre erőteljesebben üldözik a protestánsokat, amit csak Bocskai István felkelése - melynek egyik célja a vallásszabadság kivívása - állít meg egy időre. A felkelők Mátyusföld több katolikus templomát elfoglalják, s a hajdúk gyakran nagy pusztítást végeznek. Vágsellyéről 1605-ben kiűzik a jezsuitákat. A felkelést lezáró bécsi béke és az 1608. évi országgyűlés vallásszabadságot biztosító törvénye fellendíti a protestáns egyházakat. Asztalos András így ír erről Szenei Molnár Albertnek: .... most minden helyen, hol ennek előtte még csak házaknál sem volt szabad olvasni a Szentírást, most nyilván nagy bátorsággal hirdettetik az evangélium Pozsonyban... Sellyén, a jezsuitákat be sem bocsátják az országba.”34 A 17. század elejétől Mátyusföldön is megerősödik az ellenreformáció, melyben nagy szerepük van a Magyarországra visszatért jezsuitáknak. Pázmány Péter esztergomi érsekként a főnemesi családokat igyekszik rekatolizálni, nem kis sikerrel. így veszítik el a mátyusföldi protestánsok is főúri patrónusaikat, a Thurzókat, Forgáchokat, Zichyeket, akik kezdik kiűzni birtokaikról a protestáns prédikátorokat. A protestáns rendeknek az 1619. évi országgyűlésre benyújtott panaszjegyzéke szerint a református lelkészt Sellyéről Forgách érsek, Deákiból pedig Himmelreich György apát űzi el.35 Némi enyhülést jelent a linzi békének az 1646-47. évi országgyűlésen való törvénybe iktatásakor hozott döntés, mely szerint a katolikusok által elfoglalt templomok közül 90-et visszaadnak a protestánsoknak. A komáromi egyházmegye mátyusföldi területén a negyedi, a deáki és a szenei templomot ítélik a reformátusoknak. Az 1649-es országgyűlés a sellyeiek panaszát orvosolja. Visszaszolgáltatja birtokaikat, és megtiltja, hogy vallásuk gyakorlásában háborgassák őket. Az 1655. évi országgyűlésre Mátyusföld protestánsaitól számtalan panasz érkezik. Szencen a protestánsokat katolikus szertartások végzésére és a katolikus ünnepek megtartására kényszeríti a plébános, Galántán és Szereden nem jelölnek ki számukra templomhelyet, Hegyen a temetkezést illetően szenvednek 107. Kálvinista prédikátor 291
