Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Szabó Eszter: Mátyusföldi egyháztörténet
romi prédikátorok járnak prédikálni, térfteni.29 A vizsgált terület két legjelentősebb reformátora azonban az irodalmi munkásságukról is ismert Huszár Gál és Bornemisza Péter. Huszár a protestáns Forgách család komjáti birtokán talál menedéket, ahol 1568 tájékán létrehozza nyomdáját is, ahol saját írásait és Bornemisza beszédeit is nyomtatja. Bornemisza Péter, az Ördögi kísértetek szerzője, 1573-ban szeredi és semptei prédikátor, Szereden birtokos is, itt írja legtöbb munkáját, s 1573 táján itt választják püspökké. Utóda Sibolti Demeter reformátor, aki 1574-ben lelkészként Jókán is működik. Vágsellye és környékének egyik első protestáns papja 1550-től Körmendi András, aki azonban később katolizált.30 A 16. század közepére Magyarország többi területéhez hasonlóan Mátyusföld népe is csaknem teljes egészében protestánssá vált. Erről tanúskodnak az Oláh Miklós esztergomi érsek által 1561-ben és 1562-ben folytatott egyházlátogatások jegyzőkönyvei is. Az egyházlátogató 1562-ben Mátyusföld következő településein talál a reformáció híveire: Taksony, Szeli, Szene, Galánta, Hidaskürt, Vízkelet, Jóka, s az egy évvel korábbi vizitátori beszámoló Sellyét és Deákit nevezi meg a reformáció központjaként.31 A reformáció lutheri és kálvini ága kezdetben Mátyusföldön sem különült el élesen egymástól, erre 1592-ben a galántai zsinaton kerül sor. A kálvini helvét irányúak ekkor alkotják meg saját kánonaikat, amelyek a lutheri irányzattól főképp az úrvacsora másképp értelmezésében térnek el. Megalakul az önálló egyházszervezeti egység, a Csallóköz-Mátyusföldi Református Egyházkerület, amely még samarjai, felső-dunamelléki vagy komáromi néven is szerepel. Az egyházkerületet öt egyházmegye alkotja,32 Mátyusföld gyülekezetei a komjáti (más néven ürményi), és a csallóközi (más néven somorjai) egyházmegyéhez tartoznak. A csallóközi egyházmegye anya- és leányegyházai: Szene, Jóka, Egyházfalva (leányegyházai: Királyfa, Hegysúr, Kisborsa, Pénteksúr, Nagyborsa, Jánosháza, Vők, Bústelek, Apácakörmösd, Középborsa), Rété (leányegyhá-106. Monoszlói András vitairata a galántai zsinat határozatairól (1593) 290
