Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Novák Veronika: A vágsellyei jezsuita kollégium
dányok közt grammatikai és geometriai munkákat is találunk. A klasszikus latin történetírók, Tacitus, Livius, Justinus művei mellett a görög történetíró, Appianus Alexandrinus, három bizánci szerző, valamint a humanista történetírás, Flavius Blondus, Joannes Rosius művei is a könyvtár állományát gazdagították. A könyvtárban helyet kaptak a jogtudományi kézikönyvek is, az ismert Corpus juris, valamint francia, olasz jogi szakkönyvek. Az eredeti könyvtár fennmaradt köteteinek legnagyobb gyűjteményét ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtárában találjuk. A kollégium életében 1605-ben döntő fordulat következett be. Már 1604 decemberében eljutott híre Bocskai felkelésének Sellyére, de ez még nem volt hatással az ekkor már komolyan folyó új kollégium építésére. Már az év elején itt tartózkodott az olasz Camillus Joannes építész, Bernardinus Ambrosius kőműves, Malcrida Miklós kőműves és Dietrich Miklós asztalos. A kollégium sorsa 1605 áprilisában megpecsételődött. Bocskai István csapatai lllésházy István vezetésével elfoglalták Sellyét. A protestáns mozgalom fő vezetője a jezsuitákat kiűzte a városból, és Sellyét, mely a 17. század elején a jezsuiták fellegvárának számított Magyarországon, elzálogosította. A kollégium munkájának felújítására több kísérlet is történt. V. Pál pápa személyes levéllel fordult 1609-ben II. Mátyás királyhoz, hogy állítsa vissza a kollégiumot, és adja vissza birtokait. Hiába volt a pápa személyes levele. Magyarország belviszonyai nem tették lehetővé egy jezsuita kollégium megnyitását. Erre csak 1616-ban kerülhetett sor, de ekkor ez már nem Sellyén valósult meg. Jegyzet 1 A kollégiumra vonatkozó adatokat lásd Novák Veronika: A jezsuita kollégium. In: Novák Veronika (szerk.): Vágsellye 1002-2002. Dunaszerdahely, 2002, 58-64. 281
