Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Novák Veronika: A vágsellyei jezsuita kollégium
manus János pincemester és sáfár, Kramer Frigyes szakács, Sunteiner Balázs szabó és ruhagondnok. A kollégium működését szolgáló birtok gazdasági eredményei is javultak, a jezsuitáknak sikerült visszaszerezniük azokat a legelőket, amelyeket a szentgyörgyi grófok elfoglaltak, s fgy a kollégium jövedelme nagyban emelkedett. A váraljai és sellyei birtok évi bevétele 10 000 tallér körül mozgott. 1603-ban Forgách Ferenc Nyitrán házat és szőlőskertet adományozott a rendnek. Az adományt maga a császár, II. Rudolf is megerősítette. Sellyén folytatódtak az építkezések is, megjavították a rendház tornyát, harangokat és órát is szereltek a toronyba. Sellyén 1603-ban már számos jezsuita atya - Dobökay Sándor, Rivulus János, Pázmány Péter, Vásárhelyi Gergely, Scisciensis Márk, Papai János, Dionantius Péter, Wragovits Péter - tevékenykedett. A tanulókat retorikára Vellerus Ferenc tanította, a humanista professzor Regenstalius György volt. Mellettük három magister, Beska Mihály a szintaxist, Hajnal Mátyás a grammatikát és Radkay István a kezdő tanulókat tanította. Továbbra is itt találjuk Pulcherus Lénárdot, Kramer Frigyest, Morales Péter sekrestyést és sáfárt, Spissák János kapuőrt, Sunteiner Balázs szabót, Albensis Gáspár beteggondozót. 1604-ben az előző évben említett atyákon kívül már itt volt Káldi György, Banyai Sámuel és Szalai István; mint tanító Dresher János, Heumondt János, Besko Mihály, Váradi István és Praessul Lénárd dolgozott. A már korábbi évekből ismert Spissak János kapuőrön, Morales Péter sekrestyésen, Kramer Frigyes pincemesteren és sáfáron, Sunteiner Balázs szabón és ruhagondnokon kívül Grienlinger Jakab kertészt, Dietrich asztalos mestert és Malcrida Miklós építészt, kőművest is Sellyén találjuk. A kollégium állandó gondja a helyiséghiány. Annak ellenére, hogy több épületet megjavítottak, 1603 végéig nem sikerült megoldani az új építkezést. Több fennmaradt levél bizonyítja, hogy a kollégium új épületének felépítése már rég tervben volt. Még 1604-ben is több kétely merült fel az építkezéssel kapcsolatban. Végül azonban ünnepélyes keretek közt 1604. augusztus 15-én, Mária mennybemenetelének napján sikerült a kollégium alapkövét lefektetni. Ugyanakkor sor került a kollégium könyvtárának átadására is. A könyvtár tudatos építése, gyarapítása elengedhetetlen feltétele volt a kollégium működésének. Alapját Forgách Ferenc adománya és a turóci könyvtár egy része képezte. Carrillo Velencéből, Augsburgból szerzett be könyveket. A könyvtárba főleg görög, latin klasszikus művek kerületek. Thuküdidész, Hérodotosz, Dionüsziosz, Halikarnasszosz, Xenophón történelmi művei mellett a filozófiai munkák, Platón, Stobaeus müvei is képviselve voltak. A máig fennmaradt pél-101. Káldi György 280
