Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Pokreis Hildegarda: Elemi oktatás a Mátyusföldön
kólái törvény értelmében már nem a községi elöljáróság, hanem az I. fokú rendőrhatóságok: a főszolgabíró, a járási főnök és a járási rendőrkapitány végezte. A törvény megszegése pénzbüntetéssel járt. A kis iskolai törvény kitért az államnyelv oktatására is, nem tette azonban általánosan kötelezővé. A nemzeti kisebbségek iskoláiban a „csehszlovák nyelv" oktatása az Iskolaügyi és Nemzetművelődési Minisztérium döntésétől függött. Az 1922/23 iskolaévben a nemzeti kisebbségek iskoláiban a központilag kiadott tanterv ugyan előírta már a 2. tanévtől fogva a heti 6 fél órát az államnyelv oktatására. 2. táblázat. Pozsony megye elemi iskoláinak kimutatása a tanítási nyelv szerint (1923/1924) Tan. nyelv Isk. száma Állami Isk. Közs. isk. R. kát. isk. Ág. ev. isk. Ref. isk. Izr. isk. Magánisk. Szlovák 420 111 12 230 50-12 5 Szlovák-német 1 1-Szlov.-magyar 4 3-1 --Német 19 1-11 7-Német-magyar 3--1-2-Magyar 196 14 21 112 5 30 11 3 Összesen 643 130 33 354 63 30 25 8 Az államnyelv kötelező oktatását azonban csak a 1923/137 sz. törvény írta elő. Természetesen, a „csehszlovák” nyelv kötelező tanítása a nemzetiségi iskolákban nemcsak a tanulókat, hanem a tanítóságot is érintette. A magyar nemzetiségű lakosoknak kérniük kellett az állampolgárságuk elismerését, így a tanítóknak is. Az 1920. április 14-ei 276 törvényerejű rendelet 3. §-a értelmében a tanítóknak, akik csehszlovák állampolgárok voltak és 1918. december 31. után szerezték meg a tanítói oklevelet Magyarországon, és azoknak is, akik ezt megelőzően szerezték meg, kiegészítő vizsgákat, ún. nosztrifikációt kellett tenniük „csehszlovák" nyelvből, irodalomból, honismeretből és a szlovák nemzet történelméből. Az olyan magyar tanítók számára, akik nem ismerték a szlovák nyelvet, ez szinte egyet jelentett állásuk elvesztésével. A nosztrifikációs vizsgadíj 50 korona volt. Mátyusföld általunk vizsgált iskolái a 126/1920 sz. közigazgatási törvény értelmében több járás hatósága alatt álltak. Az iskola- és közművelődés-ügyi minisztérium 1922-ben kiadott 67590-1. sz. rendeletével új tanfelügyelőségi körzeteket hozott létre. A tanfelügyelőség székhelye általában megegyezett a járási székhellyel. Középiskola (értsd polgári iskola), ahol magyarul folyt volna a tanítás, a szűkebb régión belül nem létezett, illetve csak Szeredben, de itt szlovákul folyt az oktatás. A szeredi fiú- és lányiskolának együtt 8 osztálya volt, az öszszes diákok száma 307. 265
