Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Pokreis Hildegarda: Elemi oktatás a Mátyusföldön
szakban. A törvény értelmében beindult a népiskolák korszerűsítése, ebben az országos és megyei tanügyi hatóságok, valamint az egyházi népiskolai szervek egyaránt kitűntek. Osztott - vagyis minden osztály élén külön tanítóval rendelkező - népiskolát azonban csak a városokban sikerült maradéktalanul megszervezni, a falusi népiskolák részben osztottak, vagy osztatlanok maradtak, ezekben két, három tanító oktatta mind a hat osztályt. A dualizmus korszakára jellemző, hogy az iskolai oktatás, nevelés során előtérbe került a magyarságtudat elmélyítése. A közhiedelemmel ellentétben Eötvös népoktatási törvénye nem sértette a Monarchiában élő nemzetiségek érdekeit. Mindegyik nemzetiség számára biztosította anyanyelvi szinten a tanítás lehetőségét és jogát. Az iskolák további fejlesztésére nagy hatással volt az 1893-ban kiadott 26. törvénycikk a felekezeti népiskolák állami segélyezéséről. A törvény anyagilag támogatta az egyházközségek munkáját a népnevelés terén azzal, hogy a tanítói állásokat kiegészítette 800 koronáig. Megalapította a polgári iskolák intézményeit is. így alakultak meg Mátyusföld területén is az első polgári iskolák, pl. Szencen, Szereden, Galántán és Vágsellyén. A népoktatás, a népnevelés azon-96. Népiskolai számtankönyv 1854-bői Gyakoriatkönyv »4 ca. k. Iskola-kíiBjv-áruló hivatal «xáftiára *i. A n n à uál, Iciáh » », népiskolák 11. és 111. osztályainak Ára bekötve vászoahátial ti) kr. ezüstben, Számolási Bées, 1854» számúra 37. Az iskolákat helyi szinten az iskolaszékek irányították, melyek tevékenysége az általános érvényű Iskolai rendszabályokhoz igazodott. Az iskolaszékek rendes elnöke a funkciójából kifolyólag a helyi plébános volt, mellette azonban feltűnt már az ún. világi elnök tisztje is. A világi elnök rendszerint az önkormányzat legmagasabb képviselője, a községi bíró, esetleg a helyi uraság képviselője. Az iskolaszék alapvető kötelessége az iskolai alapvagyon gyarapítása és a hitelesített tanterv alapján az órarend összeállítása volt. Fegyelmezhette a hanyag tanítókat, de nem bíráskodhatott fölöttük. Az iskolaszék alapvető kötelessége az iskolai alapvagyon gyarapítása volt. Az iskolaszéki elnök írta ki a megüresedett tanítói állásokra a pályázatokat, felügyelt a tanítás menetére, gondoskodott a szükséges nyomtatványok és segédeszközök beszerzéséről, a tandíj beszedéséről stb. 262
